Ahogy a piros tojás, úgy a kerti nárcisz sem hiányozhat egy húsvéti asztalról sem. A tavasz ébredésével szinte elsőként bukkan ki a földből a hosszú, téli álmából. Emiatt a nárcisz a feltámadás és az újjászületés jelképeként is kapcsolódik a húsvéti ünnepkörhöz. A virágok szépségük és illatuk miatt népszerűek a kertészek és a virágkedvelők körében, azonban fontos tudni, hogy a virág és hagymája mérgező anyagokat tartalmaznak.
A nárciszokat általában könnyen nevelhető növénynek tartják, és sok kertész számára az első tavaszi virágot jelentik. Ezek a növények az amarillisz családhoz tartoznak, és eredetileg a mediterrán térségben és Észak-Afrikában őshonosok. Az első nárciszok a Földközi-tenger partja mellet jelentek meg, és a görög mitológiában is fontos szerepet játszottak. Az ókori mitológiában a nárcisz egy gyönyörű ifjú volt. Az istenek ígéretet tettek neki, hogy soha nem öregszik, ha nem szeret bele semmibe és senkibe. Egy nap azonban, miközben egy forrásba nézett, meglátta a tükörképét és beleszeretett. Az érzés azonban hiábavaló volt, mert a tükörképe nem viszonozta az érzéseit. Végül Narcisszusz elhunyt és a helyén egy gyönyörű nárcisz nőtt ki.
A nárciszoknak számos faja és hibridje létezik. A kertekben, parkokban találkozhatunk különböző színű és méretű egyedekkel. Ezek leggyakrabban sárga, vagy fehér szirommal rendelkező telt, vagy egyszerű virágú nárciszok, de léteznek egész különleges színű és formájú fajták is. A kertészkedő, nyugdíjas Vilma nénivel nemrég barátkoztam össze. Ő különleges és ritka nárciszokat nevel. Sokat tud ezekről a virágokról és szívesen mesél is róluk. A tavaszi nárciszok mellett a kertjében gondoz egy ritka Angyalkönny nevű és többvirágú Tazetta névre hallgató fajtát is. Ez egy igen különleges növény, egy száron több virágot hoz, ami lehet sárga, vagy fehér színű. A virágoknak erős illatuk van és egy szálat leszedve szinte már egy kész bokrétát kapunk. Meghívást kaptam kertlátogatóba Vilma nénitől, aminek boldogan tettem eleget. A kis kerthez érve már messziről éreztem azt a fantasztikus virágillatot, amit ezek a növények árasztottak. Bódulva léptem a kertjébe, ahol újabb és újabb csodák vártak. Még soha nem láttam ennyi és ilyen különleges fajtát. A fehér, sárga, narancs szirmú és színes torkú virágok vidám színfoltok voltak az éledő tavaszi kertben. Megtudtam, hogy bár a nárciszok igénylik a napfényt, jól bírják az árnyékot is. Olyan helyet kell nekik választani, ami világos, de jó víz-elvezetésű. Szeretik, ha időnként átültetik őket, így friss tápanyagdús talajhoz jutnak. Fontos lépés, ha virágzás után elszáradnak a levelek, akkor a növényeket vissza kell vágni, hogy a hagymájára tudjon koncentrálni a növény. Vilma néni felhívta a figyelmemet arra is, hogy a növény minden része mérgező, ezért ha lakásba akarom vinni a leszedett csokrot, vigyázzak, ha van kisgyerek, vagy háziállat a közelében. A nárciszok gondozása során fontos, hogy a növényeket megfelelően kezeljük, és kerüljük a növényi nedvek bőrrel való érintkezését. Az a legjobb, ha leszedés helyett inkább csak csodáljuk a szépségét. A kertben történő termesztése így teljesen biztonságos, mivel a növényeket a szabadban általában nem érinti közvetlenül senki. Bármilyen fajtát választunk, biztosak lehetünk benne, hogy ezek a virágok nemcsak a kertünkbe, de az életünkbe is szépséget és örömöt hoznak majd. Bár a nyugdíjas Vilma néni szívesen mutatja meg bárkinek a kertjét, én mégsem készítettem ott fotókat és a helyet sem árulom el, hol van. Az ok nagyon egyszerű. Szeretném, ha még sokáig ilyen szép és háborítatlan maradjon ennek a kertnek a szépsége. Bizonyára sokan olvastak pár éve arról a Vác környéki Sejce-dűlőn aranyló nárcisz mezőről, ami fényképekkel bekerült több országos portálra, futótűzként terjedt el, majd az emberek tömegével keresték fel a helyet, ahol leszedték, kiásták és letaposták az egykori egybefüggő nárciszmezőt, amit egy idős ember hosszú évek munkájával gondozott. Ezért Vilma néni nárciszai szépségét az emlékeimben őrzőm tovább.
F. P.T. Fotó: Futó
Leave a Reply