A tavasz beköszönte előtt érdemes egyes növények magvait elvetni, csíráztatni és palántává nevelni a kiültetés előtt. Az otthoni palántázás előnye egyrészt, hogy lerövidíthető a termesztési idő, másrészt, hogy előrébb hozható általa a betakarítás. Fontos tényező a jó minőségű palántaföld, amit akár egy vakondtúrásból is szedhetünk.
A sikeres palántanevelés titka a jól megválasztott idő és hőmérséklet, a megfelelő föld és a jó minőségű vetőmag. A magvetéshez már többféle virágföld keveréket lehet kapni, ami gondoskodik a palánták optimális fejlődéséről. De ha épp kifogytunk belőle, jó szolgálatot tesz a friss vakondtúrásból szedett föld is. Alapesetben egy kertészkedő gazda sem örül annak, ha a földjét vakondtúrások színesítik. A legtöbb kertész első felindulásában alighanem a betolakodó kiirtásában látná a megoldást, pedig nézhetnék a jó oldalát is.
A vakond a föld alatt hosszú járatokat és hatalmas földkupacokat hagy maga után, közben megeszi az útjába kerülő lárvákat, csigákat és rovarokat, köztük sok olyan kártevőt is, ami szintén nagy károkat okozna a veteményesünkben. Miközben halad a járatában, nagy földmennyiséget mozgat meg, kever össze, és jelentős növényi anyagot dolgoz bele a talajba. Járataival javítja a talaj szellőzését és a vízgazdálkodást. A vakond tehát fontos szerepet játszik a talajszerkezet javításában is.
Bónuszként kapjuk a friss morzsalékos földkupacot, ami kiválóan alkalmas palántanevelésre. A nagyszüleink kincsként tartották számon. Elvégre ingyen volt, bárhol tudtak gyűjteni és, ami nagyon lényeges, ez az apró állat a föld azon rétegéből hozza a felszínre a földet, ami tele van jó mikroorganizmusokkal és elvileg már nem tartalmazza a gombák szaporodó képletét. Így az ilyen földdel megelőzhetjük a palántadőlést, amit a hazai vizsgálatok szerint leggyakrabban a Rhizoctonia solani nevű gomba idéz elő. Ez a polifág gomba a talajban él, onnan fertőzi először a csírázó magvakat. De aki aggódik, hogy nem elég steril és gombamentes a vakondtúrásból nyert föld, az vegye elő a házi csodafegyvert, a sütőt. Túl nagy mennyiséget így ugyan nem lehet egyszerre fertőtleníteni, de sok kicsi sokra megy. A földet öntsük egy nagyobb tepsibe, majd alsó-felső sütésen 95 C-on süssük. Az így sterilizált földünk a különböző betegségeket okozó baktériumok, vírusok, káros fonálférgek, és gyomok ellen nyújt majd hatékony megoldást.
Ezt követően már jöhet is az otthoni palántázás. Persze csak ha a magokra is kellően odafigyelünk. Az egyik legfontosabb, hogy a vetőmagjaink egészségesek, és csíraképesek legyenek. Minél öregebb egy mag, annál kevésbé csíraképes, ezért mindenképp ellenőrizzük vetés előtt a lejárati időt. Érdemes a tálcás palántanevelést alkalmazni, amely sekély, de széles, így több sorba vethetjük benne a magokat, a jobb helykihasználás érdekében. A palántanevelés időtartama növénytől függően 4-12 hét is lehet. Amivel most érdemes próbálkozni az a paprika, bazsalikom, padlizsán, dinnye- és tökfélék, káposztafélék, valamint a fejessaláta.
Leave a Reply