A katolikus karitász közreműködésével Veszprém megyében harmincnyolc rászoruló család otthonába juttatott füst-, illetve szén-monoxid-érzékelőt a katasztrófavédelem 2020 decemberében. A készülékek 144 ember életére vigyáznak a jövőben.
Veszprém megyében tavaly harmincketten sérültek meg lakástűzben, és három ember vesztette életét. A keletkezési okok majdnem fele a helytelen fűtésre, a rossz fűtőeszközökre, vagy a kémények nem megfelelő állapotára volt visszavezethető. A legtöbbször figyelmetlenségből és valamilyen nyílt lánggal összefüggő tevékenységből eredő balesetek kis odafigyeléssel megelőzhetők. A fűtés és a sütés-főzés, az elektromos eredetű tüzek, és a dohányzás is többször okoz lakástüzet. Tűz esetén csak percek állnak a lakók rendelkezésére, hogy biztonsággal elhagyják otthonukat. A tűz kezdeti szakaszában általában először füst képződik, ezt észlelve a füstérzékelők átlagosan egy percen belül jeleznek, így adva nagyobb esélyt a menekülésre, esetleg a tűz kezdeti szakaszának eloltására.
A fűtési szezonban hangsúlyozottan fontos a szén-monoxid jelző berendezések mellett a füstérzékelők használata is, hogy megelőzzük a lakástüzeket. Előbbiek a mérgező gáz jelenlétét mutatják ki a lakótérben, utóbbiak érzékelik a tűzből származó füstöt a levegőben. A készülékek nem váltják a ki a fűtőberendezések és a kémények rendszeres karbantartását.
Szén-monoxid a leggyakrabban akkor keletkezik, ha a nyílt égésterű fűtőberendezés, mind például a vízmelegítő, a kazán, a bojler, a konvektor, a kályha, cserépkályha, kandalló a megfelelő szellőzés hiánya miatt elhasználja a helyiségben lévő oxigént. A szükséges levegő-utánpótlás nélkül ilyenkor mérgező szén-monoxid fejlődik, amely akár egy percen belül ölhet. Ezért nagyon fontos, hogy évente ellenőriztessük a fűtőberendezést, éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, figyeljünk a levegő-utánpótlásra és feltétlen használjunk szén-monoxid-érzékelőt.
A kályhák és fűtőtestek felülvizsgálata, javíttatása az állampolgár kötelessége vagyoni értékei, és az emberéletek megóvása érdekében. A kémények tisztítása, a kürtők átjárhatóságának ellenőrzése pedig a kéményseprők feladata, melyet lakossági kérésre ingyenesen végeznek el a kéményseprési ágazat szakemberei.
Tanácsok a füstjelző használatához:
- Minél több helyiségben legyen jelzőkészülék, egy füstjelző alkalmazása esetén azt a hálószobában helyezze el.
- A mennyezetre, a helyiség középpontjához a lehető legközelebb kerüljenek.
- Az érzékelők a falaktól és a világítótestektől legalább fél méteres távolságra legyenek.
- Nagyon poros helyeken, illetve füsttel vagy gőzzel járó tevékenység esetén a füstérzékelő nem megfelelő, mivel gyakran fog téves jelzéseket adni. A konyhában, fürdőszobában, garázsban kellő körültekintéssel, a helyi körülményeket figyelembe véve javasolt az elhelyezésük, illetve ezeken a helyeken ajánlott pontszerű hőérzékelő elhelyezése.
- A készülék elején elhelyezett nyomógomb segítségével ellenőrizhető a készülék működőképessége.
- A füstérzékelő nem működik, ha letakarjuk, lefestjük.
- Ha lemerül az áramforrás (elem), hangjelzést ad.
- A lakóépületek helyiségeiben kialakuló tüzeknél a tűz kezdeti szakaszában intenzív füst fejlődik.
- A riasztót füstérzékelésre tervezték, a tüzet nem tudja megakadályozni.
Hova nem érdemes felszerelni:
Ne tegyük az érzékelőt olyan helyiségbe, ahol a hőmérséklet 4 Celsius-fok alá, illetve 40 fölé emelkedhet, közvetlenül ajtó és ablak mellé, radiátor vagy ventilátor közelébe, illetve a gáz- vagy villanytűzhely fölé (a sütésnél, főzésnél keletkező gőzök is működésbe hozhatják).
Leave a Reply