Május 1-jét szemelte ki Magyar Péter, hogy országjárása közben Ajkára is ellátogasson. Miközben a jónép egy része virslit evett és vurstlizott a Városligetben, a néhány hete feltűnt politikus hívei az Agórán gyülekeztek, hogy élőben is meghallgathassák újdonsült kedvencüket, aki meg is érkezett – mintegy fél órával a jelzett időpont után. Azok viszont hoppon maradtak, akik arra számítottak, hogy a Talpra Magyarok! FB oldalán élő közvetítés lesz Sümeghez és Tapolcához hasonlóan. A közvetítés ezúttal elmaradt.
Magyar tanulhatott valamit valamelyik rétorképzőn, mert nem a térre gördült lesötétített üvegű kisbuszból szállt ki, hanem a „nép közül” érkezett, mint ami egy igazi néptribuntól majdhogynem el is várható. Emberei, köztük jól megtermett „mackók” és egy cingárabb, aki „Man in Black-nek” öltözött, addigra gondoskodtak a hangulatról, szólt a már közismert kisteherautó tetejére kihelyezett hangszóró, a technikusok pedig gyakorlott mozdulatokkal szerelték rá a politikusra az URH adót. A szónok – szokása szerint – fiatalos lendülettel dobta át magát a teherautó platójának oldalfalán (miközben Varga Miki énekelte az Európát), megvárta, amíg elül az őt üdvözló taps, és máris belekezdett mondandójába.
- Jószerencsét, jónapot kívánok Ajka!
Elnézést kért a késésért, mivel Tapolcáról alig akarták elengedni. (Aznap délután már Sümegen is megfordult.) Programjának szervezéséből érződik, hogy minél több személyes kontaktust kíván kialakítani, minél rövidebb idő alatt. Valószínűleg sokan keresik őt, így lehetséges, hogy már mindenütt szinte közeli ismerősök várják. Szemlátomást Ajkán is akadnak már bizalmasai.
A beszéd előtt és után több emberrel találkoztam, akit lenyűgözött a személyisége és máris megfogadta, hogy rá, illetve pártjára adja majd voksát június 9-én. Akik nem így vélekednek, azok ezúttal nyilván otthon maradtak, vagy söröztek a Városligetben.
Itt jegyzem meg, hogy egyesek kritizálják előadói stílusát („Nem egy miniszterelnök jelölt, de egy miniszter sem beszélhetne így…”), míg mások túlteszik magukat a külsőségeken és próbálják belelátni, illetve belehallani az elhangzott gondolatokba azt, amit szeretnének, ami eddig szerintük hiányzott a politikai ígéretek közül. Persze ilyesmit nemigen lehet találni, hiszen nehezen lehetne azzal az állítással vitatkozni, hogy minden ismert már, ami elhangzik az ilyen közösségi szeánszokon. Az egészségügy és az oktatás helyzete, a szegénység, a kilátástalanság, a kormányszintű korrupció, a karaktergyilkosságokra költött közpénz százmilliók, a háborús propaganda félelemkeltésre, végsősoron az egyszemélyi kormányzásra való kihasználása… Talán az Európai Unióhoz való viszony az, ami a kormány szándékait tükrözi. Nevezetesen az, hogy Unió legyen erős nemzetállamok szövetsége a hasonló jogokkal rendelkező „Európai Egyesült Államok” helyett. Tény, hogy az Unió is megosztott ebben a kérdésben, amiben Magyar a szuverenisták oldalára állt. Ez persze megnehezítheti az uniós normák egységesítését, a közös pénzügypolitika és védelmi stratégia kidolgozását, de a mai felfokozott hangulatban ez valahogy elsikkad, kevés hangsúlyt kap. Magyar az Európai Ügyészséghez való csatlakozást sürgeti ugyan, de előre jelzi, hogy ez sem csodaszer, ha sikerül is. Nekünk magunknak kell megállítanunk a korrupciót, elzavarni a legfőbb ügyészt és persze mindenekelőtt Rogán Antalt, aki több mint 1300 milliárd forintnyi közpénzt égetett el az utóbbi időben kormánypropaganda áldozati oltárán.
Újra hallhattuk azt is, hogy a csatlakozásunk óta eltelt húsz évben negyvennégyezer milliárd forintnyi támogatást kaptunk az Európai Uniótól. Ez kétszerese annak az összegnek, mint amit a romokban heverő Németország kapott annak idején a Marshall terv keretében az ország újjáépítésére. Mindenesetre ez Magyarországon nem látszik meg, mert valahová eltűnt ez a pénz. Vagyis nem tűnt el: ott van közpénz-alapkezelőkben, szállodákban, jachtokban, bordeaux-i pincészetekben, belgrádi irodaházakban és offshore cégek számláin…
Újra hallhattuk a friss közvélemény kutatások eredményét is (persze csak az „ide illőt”, a Mediánét, név említése nélkül), mely szerint már minden negyedik ember a Tisza Pártra szavazna, ha ma lennének az uniós választások. (A Republikon ennél szerényebb eredményt mutatott ki, náluk még a DK-vezet, de ezt majd elmondják a DK nagygyűlésén.)
Aztán előjött a szintén sokszor idézett szöveg Horn Gyulától (akinek „ezegyszer” igaza volt), hogy nem közvélemény kutatást, hanem választásokat kell nyerni.
Valaki kijavította Magyar Pétert, hogy ezt nem Horn, hanem Kovács László mondta, de a tribun elengedte ezt a helyreigazítást a füle mellett (a debreceni anyáknapi tüntetésen is inkább horngyulázott)
A beszéd utáni kötetlen diskurzuson valaki megszólította Magyar Pétert, hogy kötne-e szövetséget a Politikai Hontalanok Szövetségével. Válasza egyértelműen elutasító volt, mivel nem ismeri ezt a csoportosulást és a nevükből adódóan ők sem akarnak senkivel politikai szövetséget kötni, „különben nem így nevezték volna el magukat”.
Ami még kiemelendő a közönség felől érkező kérdésekre adott válaszokból – és a korábbi kijelentésekből – az az, hogy a Tisza Párt nem keresi egyetlen másik párt szövetségét sem a választások előtt. Utána is csak akkor fogja, a mindenképpen szükség lesz céljai eléréséhez. Mikor felvetettük Magyar Péternek, hogy ez szerintünk eléggé pártállami attitűd, mintha a Tisza egyeduralomra törne és egyébként pedig szövetségesek nélkül nem lehet legyőzni a Fideszt, azt felelte nekem: Ezt ön mondja! A Tisza Párt „a (nép) sokmillió magyar ember” és nem más pártok véleményére kíváncsi. Megjegyeztem, hogy olyan, hogy „nép” nincsen, Magyarországon többpártrendszer van. Ezzel a Tisza Párt alelnöke egyetértett, de azt továbbra is vitatta, hogy nekik a választások előtt „kötelező módon” szövetséget kellene kötnie.
Azt a nagy lökdösődében, ami a szónok örül kialakult már nem tudtuk megkérdezni, hogy miért támadja olyan vehemensen az ellenzéket, de erre beszédjeiből választ kaphatunk. Egyszerre megy neki a Fidesznek és a DK-nak, hogy demonstrálja, azok pártján van, akiknek az egész rendszerből elegük van. (Tipikus „fürdővízzel a gyereket” hozzáállás. Talán meredek hasonlat, de 1948 után a kommunisták kergették el a gyárakat jól vezető tulajdonosokat és az általuk alkalmazott szakembereket. Aztán láttuk, mi a lett a vége.)
Lapunk megjelenése napján látogat városunkba Dobrev Klára, EP képviselő, a DK árnyékkormányának miniszterelnöke, akinek az a véleménye, hogy bárki, aki az ellenzéknek árt, a Fidesznek használ.
Lékó Sándor
*A garabonciás (régi magyar: garabantzás deák), bűbájos, ördöngös mesterséghez értő varázsló, vihartámasztó ember, leggyakrabban diák a magyar népi vallásban. A középkori népi keresztény hiedelmek és a pogányság szinkretizmusából ötvöződött mitikus alak. Gyakran szegényes vagy kifejezetten rongyos öltözetű vándorként vagy vándordiákként ábrázolt személy; hosszú fekete köpennyel és leggyakrabban bűvös könyvvel, varázskönyvvel. (Wikipédia)
Fotó: Gyarmati
Leave a Reply