„A kutyák nem a teljes életünk, de ők teszik teljessé az életünket.” Roger Andrew Caras gondolata csak akkor igaz, ha kellőképpen odafigyelünk a házunk őrzőjére. Mielőtt kutyát fogadunk a házba át kell gondolnunk, hogy tudjuk-e a törvényben előírt szabályok szerint tartani, gondozni, ugyanis nem egy élettelen tárgyat veszünk magunkhoz, amelyet bármikor eldobhatunk. A kis állatokat, a kutyát az élete végéig gondoznunk kell, akkor lesz igazi társunk.
Fontos az állategészségügyi előírások betartása. Napjainkban a jogszabályok változása miatt nem mindenhol jellemző a kampányszerű összevezetéses eboltás. Ez nagyobb felelősséget ró a gazdikra. Nekik kell számon tartani, hogy mikor esedékes a vakcina beadatása. A kutyákat a tartási helyükön, vagy az állatorvosi rendelőben kell beoltatni veszettség ellen a 164/2008.(XII.20) FVM rendelet alapján. Az állattartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén az állat egészségügyi felügyeletét ellátó magán állatorvossal beoltatni, először hat hónap múlva, majd évente megismételtetni. Az állatorvosok csak olyan ebet oldhatnak be 2013 január elsejétől, amely mikrochippel megvan jelölve. Ez nagyon fontos a kutyák regisztrálása miatt, így azonosíthatóak az adatbázisban. A gazdik a www.petvetdata.hu oldalon ellenőrizhetik a regisztrációt. Mindezeket dr. Kovács Róbert magán állatorvostól tudtuk meg, aki felhívta a figyelmet az oltás fontosságára. Az első két oltás kell az alapimmunizáláshoz, majd évente ismétlő oltás a veszettség ellen. A világon minden tíz percben meghal egy ember a veszett állatok harapásától, karmolásától, akiknek 40%-a 15 év alatti gyermek. Magyarország elérte, hogy gyakorlatilag veszettségmentes terület lett, de ezt a 80 év kemény munkájával kivívott állapotot nem szabad elrontani felelőtlenségek miatt. Mindenkinek érdeke, hogy biztonságban éljünk. Nagyon fontos, ha valaki megsérül a kisállatoktól, akkor azonnal forduljon orvoshoz, mert ha a tünetek jelentkeznek az emberen, akkor már nem lehet segíteni. Figyelni kell az állatok viselkedését is a környezetünkben, hogy felismerjük a veszett állapotot. Ismert a dühöngő, agresszív viselkedésű, rekedt hangot adó állapot és a csendes veszettség, amikor a félelemérzetet elveszti a beteg állat. Elmondta az állatorvos azt is, hogy sokan az anyagiak miatt nem oltatják be a kutyákat, pedig az éves kutyára fordított költségnek még a 10%-át sem éri el az oltás ára.
A veszettség elkerülése mellett fontos a féregtelenítésről is beszélni. Előfordul, hogy a kutyában, kisállatban lévő peték az ember testébe kerülnek és a kikelő lárvák vándorolnak, fúrják át magukat a szerveken, de van olyan féreg is, amelynek lárvája a bőrön keresztül fúrja magát a testbe. A fonálféreg és a galandféreg által vagyunk kitéve ennek a veszélynek. Tehát az oltáskor kapott féreghajtót feltétlenül be kell adni az állatnak.
Az eb összeíráskor fény derül azokra az állatokra, amelyek nincsenek bent a rendszerben, de ha a be nem oltott kutyák kárt okoznak az emberben, akkor kemény százezreket fizethetnek ki a tulajdonosok. Az állatvédelmi bírság alapösszege 15000 forint, a különféle szabálysértésekkor szorzókat alkalmaznak, az összegek pedig összeadódnak, így több százezerre is emelkedhet a büntetés. Dr. Kovács Róbert elmondta, hogy az ebtartók többsége érzi azt a felelősséget, amely a házőrzők tartásával jár, de sajnos az állampolgári fegyelem, mint minden más területen itt sem teljes mértékű.
Leave a Reply