Mi nem akarunk hősök lenni, mi békében szeretnénk élni – fogalmazódott meg az idei magyar hősök emlékünnepén május utolsó vasárnapján a Magyar Hősök Napján. A szomszédban dúló háború adott más értemet, más megvilágítást, sőt más érzelmeket is az idei megemlékezésnek.
Az ünnepet az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, melynek értelmében ezt a napot a magyar nemzet a hősi halottak emlékének szenteli. 1945-ig ünnepségekkel, emlékmű állításokkal, hársfa ültetésekkel és koszorúzásokkal emlékeztek még a legkisebb falvakban is az emberek, hiszen a nagy világégés szinte minden településen áldozatokat követelt. Majd a II. világháború után a rendszerváltásig csendben, lopva tartottak összejöveteleket és gyújtottak mécseseket e napon. Változást a rendszerváltás hozott, amikor törvénybe iktatták, hogy május utolsó vasárnapján emlékezzünk azokra a magyar katonákra és civilekre, akik vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért. Így legtöbb helyen a két világégés áldozatainak az emlékére állított emlékművek előtt tartanak megemlékezéseket.
Csékúton, a 2018-ban, a centenáriumi ünnepségeken felújított emlékmű és a felállított kopjafák mellett emlékeztek a 26 első világháborús és a 18 második világháborús áldozatra. Ünnepi beszédet Róka József, a Civil Fórum Padragkútért Egyesület elnöke mondott. – Ez a megemlékezés a kegyeletadás mellett a béke jelentőségére hívja fel a figyelmet. Azt sugallja a mai kor emberének, hogy mindezt becsülje meg. Különösen fontos a gyermekek, a fiatalok esetében, akiket az erőszak, az agresszió nap mint nap megkörnyékez. A béke, úgy tűnik, nem más, mint egyfajta kegyelem, mint maga a csoda. S ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni ezt a hatalmas adományt, ahhoz elengedetlenül szükséges, hogy meg tudjuk becsülni azok áldozatát, akiknek a háborús korszakokban kellett helytállniuk, amely sokszor nem kevesebbet jelentett, mint az életük feláldozását – emelte ki az ünnep kapcsán a szónok. Az ünnepségen szívszorító dalokat énekelt a Jubilate Női Kar, verset mondott Bíró Józsefné és Bellér Nóra.
Ajka Város Önkormányzata nevében Pad Ferenc és Karnics Miklós helyezte el a koszorút az emlékmű talapzatán. Puskás Károly képviselő és a civil közösségek a helyiek nevében koszorúztak.
A csékúti ünnepséget követően a padragi emlékműnél is tartottak megemlékezést. Az 1992-ben a lakosság összefogásával újjáépített emlékművön 24 első világháborús áldozat, továbbá 13 második világháborús hős és öt polgári áldozat szerepel. 
Megemlékezésében Puskás Károly önkormányzati képviselő hangsúlyozta – A mi feladatunk nem az öncélú emlékezés, a múlton való búslakodás vagy önsajnálat, hanem a tettekkel való tisztelgés. A mögöttünk hagyott évszázadokat a szabadságért vívott küzdelem szővi át. A törökök, a Habsburgok, a németek és a szovjetek ellen vívott küzdelemben szükség volt a hősökre. Számos csatát elvesztettek a túlerővel vívott harcokban, de az eszmét, amiért az elődeink harcoltak, sosem sikerült elfojtani, végül mindig elnyertük a szabadságunkat. Nekik köszönhetjük, hogy ma szabad országban élhetünk és szabadon emlékezhetünk – osztotta meg gondolatait az összegyűltekkel a képviselő. A megemlékezésen a Jubilate Női kar énekelt, Somodi Csanád és Cseh Terézia verset mondott.
Ajka Város Önkormányzata nevében Pákai Péter és Karnics Miklós, továbbá Puskás Károly képviselő és a padragkúti civil közösségek helyezték el a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatán.
A bakonygyepesi ünnepségen a 2008-ban, a háborúkban részt vett bakonygyepesi katonák emlékére állított emlékhelynél tartottak koszorúzást. Az első világégésben 15 katona esett el, a II. világháborúban hét katona és három polgári személy vesztette életét. Ünnepi megemlékezésében Áment Márton, a Gyepesi Örökségünk elnöke felsorolta a neveket és feltette a kérdést – Kik voltak ezek az emberek a sorstársaikkal együtt? – Ők voltak a háború legnagyobb szenvedői, illetve kárvallottai. Akik talán nem is tudták, miért kell a csatatérre menni, miért kell az országunktól távol harcolni. Ők nélkülöztek legtöbbet, távol a családtól, éheztek, fáztak. És miért? – Idegen hatalmi érdekekért, idegen célokért. Messze nem a haza védelméről volt szó egyik világháborúban sem. Fiatalok voltak, 20-40 év közöttiek, a legszebb férfikorban lévők és meghaltak. Miért? – Nehéz erre a felelet. Hősök voltak!
És mi van ma a világban? – A híradások újabb és újabb háborúkról, háborús konfliktusokról és terrorakciókról szólnak. Nincs nyugalom. A szomszédunkban ma véres háború folyik. Most közelről látjuk a háború borzalmait, látjuk a lerombolt házakat, városokat. Látjuk és halljuk a civil emberek, gyerekek sírását, fájdalmát, akik nem tehetnek semmiről, de mégis szenvednek. Az életükért el kell hagyni szülőföldjüket. Személyesen is megtapasztaljuk a menekültek kétségbeesett jajkiáltását! Ha megkérdezzük, miért van ez így? – Ugyanaz a válasz. Idegen célokért, idegen hatalmi érdekekért folynak a háborúk. A világuralomért, a fegyvergyártók és fegyvereladók minél nagyobb hasznáért. Természetesen nem az ő országukban, hanem attól távol. Nekik semmi sem drága. Különösen az emberélet nem. Kilátástalan helyzet! Itt már csak a gondviselés segíthet – hívta fel a figyelmet a sokat tapasztalt, faluja történelmét jól ismerő elnök, a jelenlegi helyzet súlyosságára.
A gyepesi megemlékezésen verset mondott Szili Anna és Rábaközi Jánosné. Énekelt a Gyepesi Nyugdíjas Klub énekkara.
A bakonygyepesi katonák emlékére állított emlékhelyen a megemlékezést követően Ajka Város Önkormányzata nevében Pék Attila és Kizmus Mihály, a Gyepesi Örökségünk Egyesület nevében Áment Márton és Török Istvánné koszorúzott.
Leave a Reply