Az Ajkai Kapocs Helyi Akciócsoport a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program keretében a „Rendszeres szabadidős programok lebonyolítása a megújított területeken” címmel kiírt pályázati felhívására sikeres projektet nyújtott be a Molnár Gábor Műhely Alapítvány. Az „Önvédelemmel a fogyatékossággal élő nőkért” elnevezésű projektjük márciusban indult, mely egy negyven órás, december végéig tartó foglalkozássorozat.
A projekt tematikája az önvédelem és az önismeret kulcsszavakra épül, a szervezők csoportban végzik a hölgyekkel a foglalkozásokat. Az, hogy valaki foglalkoztatható legyen, illetve minél magasabb szintű foglalkoztatásban vegyen részt, számos ismeret, képesség és kompetencia – a tárgyi tudáson túl többek között önismeret, emberismeret, kommunikációs és egyéb szociális készségek – birtoklását igényli. Mindezek elsajátításának, gyakorlásának, fejlesztésnek és mindezeken keresztül a közös munkára való motiválásnak egyfajta módszere lehet a csoportmunka. A segítő szakmában az egyéni esetmunka vált elsődlegessé, de egyre inkább elterjedt, és egyre többen ismerik fel fontosságát és hatásosságát a csoportmunkának is. Ugyanakkor kevés helyen működnek rendszeresen önismeretet és szociális kompetenciákat fejlesztő csoportok, a Molnár Gábor Műhely Alapítványban azonban élen járnak ebben. A most megkezdett programjuk elsősorban azokat a készségeket, képességeket célozza meg, melyek segítségével elkerülhetőek a veszélyhelyzetek, vagy a fogyatékossággal élők könnyebben felismerik ezeket.
Az áldozattá válás elkerülése a jó helyzetfelismeréssel kezdődik, melynek az alapja a magabiztosság, határozottság. Ehhez elengedhetetlenül fontos az önismeret fejlesztése, melynek március 11-én a test volt a fókuszában. Lovas Irén intézményvezető helyzetgyakorlatokkal melegítette be a résztvevőket, akik egy tárgy, majd egy növény és egy állat formáját öltötték magukra, mely technikával a „beleérzés” segítségével önmagukra, a testükre irányították a figyelmet.
A csoportban a résztvevők azokra a kérdésekre is keresték is választ, hogy ki vagyok én, milyen vagyok. Majd egy generációkat ábrázoló kép alapján írták le a gyermektől a szépkorúig az egyes nők megjelenését, ahol a szépség, az esztétikum, az egészség fogalmak is megjelentek. Egy kérdéssor kapcsán saját testrészeiket osztályozták, és egészen meglepő eredmények születtek arról, ki milyennek látja önmagát, mit nem fogad el, min szeretne változtatni. Később ezt egy kendő segítségével változtatták meg, amikor elképzelték magukat a számukra vonzó tulajdonságokkal. Az önismeret fejlesztése során fontos, hogyan viszonyulunk a környezetünkhöz, önmagunkhoz és másokhoz. A foglalkozássorozat első lépcsőjén az önmagukról alkotott képet árnyalták a résztvevők testük jobb megismerésével.
Ezek után végezték a fizikai gyakorlatokat Vajky László taekwon-do edző segítségével, aki elsősorban a test felébresztését hangsúlyozta, és olyan gyakorlatokat mutatott a hölgyeknek, melyekkel reggel átmozgathatják, a napi munkára készíthetik fel testüket. Majd mindenkinek osztályoznia kellett az erejét, hogy tisztában legyenek ezzel is, hiszen az önismeret fontos része fizikai aktivitásunk mértékének ismerete. A kétórás komplex program kiváló alkalom volt arra is, hogy önmaguk jobb megismerésével határozottabban irányíthassák életüket, ahogy Lovas Irén intézményvezető fogalmazott, ne legyenek „önsorsrontók”, és legfőképpen ne váljanak áldozatokká.
V.H.A.
Leave a Reply