Bocsánat, hogy a kormány által javasoltnál is óvatosabb életvitelre szólítottam fel olvasóimat! Lehet, nem kellett volna és „biztosan ők a legjobbak” felkiáltással annyiban hagyni az egészet. Sokan átvették és interpretálták elmélkedésemet, természetesen a tőlük elvárható nézőpontból. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a hozzászólók többsége nem a tiszta forrásból merített, hanem az eleve ferdítéseket tartalmazó pletykaszintű megszólalásokból értesült. Például, abból, hogy a szigorítások fenntartását javasolom, azt a következtetést vonja le valaki, hogy „Ajkán a vírusnak szurkolnak.” Hát pont nem.
A kommentelők többségét meglátásom szerint vad gyűlölet fűti, amikor a kormányintézkedések túlteljesítésére szólítom fel a vidéken élő embereket, s nem gondolnak bele, hogy ez az ő érdekük is.
Sajnos, aki tisztán, logikus fejjel gondolkodik, nem mindig érti, mi van az egyes döntések hátterében. Mivel senki nem mondja el, kénytelenek vagyunk kitalálni és – bizony néha – opponálni is ezeket, hiszen erről szól az újságírás. Cikkem megszületése óta tudhattuk meg például, hogy kinyithatnak az egyetemek, de a kollégiumok nem. Belegondoltam, hogy annak idején 220 kilométerről „bejárva” az egyetemre, milyen nagy problémát jelentett volna ez az intézkedés. Olyan ez, mintha a forgalmista elindítaná a vonatot, holott látja, hogy még sokan futnak utána… (Tetszettek volna városba születni…?)
Szíves engedelmükkel továbbra is szóvá teszem a józan logikával nem kibogozható döntésekről alkotott véleményeket és várom a „megfejtéseket” bárkitől, aki hasonlóan hideg fejjel tud gondolkodni és nem azzal tölti drága idejét, hogy (rólam szóló) hazugságokkal hígítja fel a „szent” híreket. Mert ugye a hír szent – a vélemény szabad.
Lékó Sándor
Leave a Reply