Felavattuk a „kicsiket”, esküt tettek, szerenádoztak és vetélkedtek. Ellenfelek voltak, de nem ellenségek a hetedikesek és kilencedikesek november 7-én a Bródy tornatermében. Gimisekhez méltó, becsületes küzdelmet tudhat maga mögött mindkét osztály és osztályfőnökeik, Zsigmondné Simon Klára és Molnárné Novák Mária tanárnők.
Egyszerre volt furcsa és természetes, óriási felelősség és remek szórakozás, hogy a hetedikesek segítői között lehettünk. Jobban izgultunk a g-sekért, mint bármelyik elsősavatón. Ehhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt hét jelentős részét velük töltöttük. Minden körülöttük forgott, vonatozás, végzősök keresése a nagyszünetekben és éneklés. Leírhatatlan érzés volt mikor harminchárom ember szerenádozott az osztálytermünk ablakai alatt csak nekünk. Délutánonként táncpróbák, ötletelések és nagy beszélgetések folytak. Többen igazi egyéniségek, már most van véleményük a világról és merik is vállalni. Sok munkát fektettek abba, hogy a lehető legjobbat hozzák ki magukból a nagy napra. Így mindenképpen felejthetetlen emléket szerettünk volna adni nekik, nem megalázó, hanem vicces feladatokkal. Meglepő volt látni, mennyi ember dolgozott azért, hogy minden készen várja őket péntekre. Beugró, kilincsszámlálás, versírás, tesztek, bújócska, ügyességi feladatok mind helyet kaptak a feladatsoron. Számomra az est egyik legviccesebb pontja a Sztárban sztár mintájára kitalált, Diákban tanár volt. Tanáraink el se hinnék mennyire jellegzetes karaktereik és gesztusaik vannak, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kezdő évfolyamba járó tanulók is pár másodperc alatt rájöttek az illető személy kilétére. Végül a legkisebbek szerezték meg az első helyet, de mindkét osztály átvette a megérdemelt jutalmát. Nem csak a fiatalabbaknak, hanem nekünk is a hét csúcspontja volt az a nap.
Hanis Patrícia
Leave a Reply