Szép számmal jelentek meg a Bányász Kegyeleti Parkban az ünneplésre érkező vendégek és civilek március 15-én kora délután.
Vargáné Parrag Leonóra műsorvezető üdvözlője után a Jubilate Nőikar 48-as dalcsokorral köszöntötte az ünnepet, majd Pálosiné Nagy Katalin ünnepi beszéde következett.
– Március 15-e sokarcú, de egylényegű ünnep. A lényeg pedig az, hogy ezen a napon ünnepeljük a magyar szabadságharc kezdetét. Március 15-e igazi jelképpé vált, amely nemzetünk szabadságszeretetét és a valódi szabadság utáni vágyát fejezi ki. Ha megkérdeznénk 100 magyart itthon vagy a világ bármely részén, hogy melyik a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepe, legalább 99 gondolkodás nélkül fogja rávágni: március 15-e. Ez az ünnep minden magyaré – a legkülönbözőbb gondolkodású emberek vallják magukénak. Mi is történt március 15-én? Az események, a nevek, a helyszínek mindenki számára ismerősek – bárki közülünk fel tudná sorolni, de nem csak a kezdetet. 1848 hősei, a márciusi ifjak, a név szerint ismert és ismeretlen katonák, a honvédek és a nemzetőrök, az önkéntesek, a honvédsereget és az országot élelmező gazdák, a felszerelést szállító iparosok, a néptanítók és lelkészek, ápolók öröksége ma is eleven. Ahogy országszerte, úgy Padragon és Csékúton is őrzik a kopjafák, sírok és az emlékezet – szólt az ünnepről Pálosiné Nagy Katalin.
Majd a tehetséges padragi énekes Farkas András a Kodály Zoltán által gyűjtött Rákóczi Kesergőt adta elő. Az iskola tanulói verseltek. Pelikán Patrik és Baráth Seron József Attila Petőfi tüze című költeményéből idéztek.
A műsor végén a Jubilate Nőikar az ünnephez illő dalokat énekelt, köztük A Csitári-hegyek alatt című népdalra emlékeztető dallamsorok egyik ritka változatát. Majd a Nemzetőrök kopjafájánál koszorúzás zárta az ünnepséget. A megemlékezés virágait elhelyezték az önkormányzat képviselői, a helyi képviselő, a Csékúti Hegyért Egyesület és a Retró Klub, Civil Fórum, KDNP és a Fidesz, a Jó szerencsét Nyugdíjas Klub és a Csékúti Baráti kőr tagjai.
CS.B.É.
Leave a Reply