A fehér fagyöngy (Viscum album) a karácsonyi ünnep egyik jellemző dísze. Zöld levelei és fehér bogyói remekül egészítik ki az ünnepi dekorációt. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy élősködő növény, amely károsítja az érintett fa növekedését és egészségét, ezért, ha megjelenik a kertünkben lévő gyümölcsfákon mindenképpen védekezzünk ellene.
A fagyöngy, a kertünkben általában a lombhullató fákra telepszik rá, például a nyárfára, fűzfára, almára, körtefára vagy diófára. Időnként előfordulhat más fajokon is, mint például fenyőféléken. Több mint ezer faja ismert, hazánkban azonban csak kettő él, a sárga és a fehér fagyöngy. A sárga fagyöngyöt régebben „fakínnak” vagy „fanyűgnek” is nevezték.
Mindkettő nemkívánatos vendég a fákon, mert elszívja a gazdanövénytől a tápanyagokat és a vizet. Ez kihatással lehet a termésre és a fa növekedésére. Ha nagy mennyiségben telepszik meg akkor akadályozhatja a fa légzését és fotoszintézisét is.
Nagyon találó Karl von Tubeuf, botanikus kissé cinikus megállapítása: Ezen a növényen semmi se normális! És valóban!
A fagyöngynek számos különleges, az általánostól eltérő tulajdonsága van. A fagyöngy egyik különös tulajdonsága, hogy a tavaszi vegetáció kezdetétől a levelei és hajtásai minden nap másképpen helyezkednek el. Mindkét oldalukon légzőnyílások vannak, és július elején találják meg az állandó helyüket, amikor is szabályos gömb alakot vesznek fel.
A fagyöngy virágai télen nyílnak és február-márciusban termékenyülnek meg. Kétlaki növény, a hím- és a nővirágok más-más fán jelennek meg. A fehér bogyók június végén fejlődnek ki és decemberben lesznek érettek. A bogyók belsejét ragacsos, nyúlós anyag tölti ki, ami sok énekesmadár kedvenc eledele. Többek között szívesen fogyasztja több rigóféle, úgy is mint a léprigó, szőlőrigó, vagy fenyőrigó, vagy épp az egyik legkülönlegesebb madarunk a csonttollú.
Mivel a fagyöngy terjedését a madarak segítik azzal, hogy miután megették a bogyókat, a magokat emésztetlenül kipottyantják, vagy a csőrükkel dörzsölik azt a faághoz, hogy megszabaduljanak a ragacstól, így elég nehéz védekezni ellene. Bálint György egyik könyvében így ír róla: „…a fagyöngy elleni védekezés többféle módon lehetséges. Az egyik módja az, hogy a fagyöngyöt kézzel eltávolítjuk az érintett fákról. Ez azonban a nagyobb fák esetében nagyon időigényes és nehéz munka lehet. Másik módja a vegyszeres kezelés, amelyet szakembernek kell végeznie, és amelynek hatékonysága eltérő lehet a fajtáktól és az alkalmazott vegyszerektől függően. A legjobb megoldás azonban az, ha megelőzzük a fagyöngy megjelenését az érintett fákon. Ez azzal érhető el, hogy időben metszünk és ápoljuk a fákat, valamint, ha nem hagyjuk, hogy a fagyöngy magok elterjedjenek a környéken.”
Mindazok mellett, hogy kertünkben nem szívesen látjuk ezt az élősködő növényt az alternatív és a hagyományos gyógyászatban ez az egyik leggyakrabban használt növényi kivonat. Számos jótékony hatást tulajdonítanak neki. A modern orvostudományban a fagyöngy hatóanyagait laboratóriumi körülmények között is tanulmányozzák, és az eredmények alapján számos kutató úgy véli, hogy a fagyöngy jövőbeni gyógyászati alkalmazásának lehetőségei vannak. Jelenleg azonban a növény gyógyászati alkalmazása főként a népi gyógyászatban fordul elő, és az orvosi kezelésekkel való kiegészítésként vagy alternatívájaként alkalmazzák.
Reményik Sándor: Fagyöngy
Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdők könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő gyöngybefagyott bánata,
Élősködők, mint minden bánat,
Amely az élet ütőerére támad,
És lassan, észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.
Leave a Reply