A régi időkben, amikor még a különböző ünnepekhez kapcsolódó népszokások adtak keretet a falusiak életének, a katolikus falvakban ezen a napon gyertyákat szenteltek, melyek aztán a bölcsőtől a sírig elkísérték az embereket. A „Világ Világosságával” való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya, amely felemészti magát, hogy másoknak szolgálhasson, már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált.
Megszentelt gyertyát égettek például az újszülöttek ágya mellett, hogy a keresztelésig a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz szellemek és amikor a fiatal anya először ment a templomba, szintén megszentelt gyertyát vitt a kezében. Ilyen gyertyát gyújtottak a súlyos betegek mellett, vagy adtak a haldokló kezébe, hogy „annak fényénél múljon ki a világból” és szentelt gyertya világított az elhunyt mellett is.
Mindenszentek napján, halottak napján, és más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották ezeket a gyertyákat. Ugyancsak elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak régen szentelt gyertyát az épülő házakba is, valamint a Szeged környéki falvakban szokás volt a szentelésről hazatérve a kilincsre is helyezni egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban. Ezek a gyertyák általában a fiókos szekrényben (sublótban) voltak, máshol a ládafiában tárolták, vagy szalaggal átkötve a falon és nagy becsben tartották.
Jézus és Mária megszentelődése is ez a nap, illetve mindazoké, akik vállalkoznak Krisztus követésére. Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a Megszentelt Élet Világnapjává. Ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek. Ezen a napon több helyen diákok találkozhatnak szerzetes atyákkal, testvérekkel és nővérekkel, szabadon kérdezhetik őket hivatásukról, életmódjukról, feladataikról és mindennapjaikról.
Általánosan elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor megijed, visszamegy a barlangjába és még negyven napig tart a hideg. Reméljük, idén nem volt túl ijedős a medve…
Leave a Reply