Unokáink is tudni fogják
Húsz év hat minősítés, 63 tag,180 összegyűjtött dal és számtalan fellépés. Röviden ez az Ajkarendeki Német Nemzetiségi dalkör elmúlt 20 évének a mérlege. A kerek évforduló alkalmából ünnepi gálaműsort adtak június 6-án a rendeki iskola tornatermében.
A műsor konferansziéja, Tavaszi István köszöntötte a meghívott vendégeket, majd Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Önkormányzat elnöke a Veszprém Megyei Német Önkormányzatok és Elektorok Közössége nevében adta át gratulációját az Ajkarendeki Német Nemzetiségi Dalkör fennállásának 20. évfordulója alkalmából, és nyújtotta át Csáky Istvánnénak az erről szóló oklevelet.
A fellépések sorát a Kislődi Nemzetiségi Dalkör nyitotta meg, őket a Mozgássérültek Egyesülete Énekkarának műsora követte, majd a Magyarpolányi Nemzetiségi Dalkör következett, az utolsó előtti fellépők az Ajkarendekért Egyesület táncosai voltak. Végül a születésnaposok gondosan összeállított műsorát hallgathatták meg a vendégek.
– Mai műsorunkba olyan énekeket választottunk, amelyek átölelik az elmúlt 20 évet és valamiért kedvesek számunkra – jelentette be Tavaszi István.
Műsoruk végén Meiczinger Mihályné, az egyesület elnöke emlékezett vissza megalakulásuk körülményeire és a 20 évre.
– A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején, amikor a környékbeli falvakban sorra alakultak a német hagyományőrző együttesek, Rendeken is felmerült az igény egy kórus alakítására, hogy összegyűjtsék, bemutassák, s ezzel megőrizzék az idősebbek között még fellelhető német népdalokat, népszokásokat. Sajnos a próbálkozások akkor nem jártak eredménnyel. A kórusalakítás gondolata ’95 elején újra felvetődött. A szervezőmunkát Metzger Lajos kezdte el 1995 elején. Márciusra az énekelni szerető és tudó kórustagok mellé nemcsak a biztos hátteret adó fenntartót, a frissen megalakult Német Kisebbségi Önkormányzatot, hanem egy lelkes, szakmailag képzett vezetőt is sikerült találni Csáky Istvánné Kati személyében. Elkezdődött a munka, és most visszatekintve azt kell mondanom, hogy az utolsó pillanatban. Akkor 20 évvel ezelőtt még sokan jöttek el Kati hívó szavára, hogy kazettára énekeljék az általuk ismert énekeket, úgy ahogy azt szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták, és fiatal korukban még maguk is dalolták. Ezeket nagyrészt sikerült lekottázni, szövegét lejegyezni. Napjainkra a 180-as sorszámig jutottunk el, és ezek közül kb.100-110-et már valamilyen csokrunkban elő is adtunk valahol az évek során.
– Most itt is szeretném megköszönni azoknak a nótafáknak a munkáját akik, sokszor késő estig ott ültek velünk, és átadták nekünk azt a kincset, ami így talán megőrződik, fennmarad, és így majd a mi unokáink, gyermekeink is tudni fogják, hogy hogyan és mit énekeltek az őseik, ha jókedvük volt, vagy bántotta őket valami. Sajnos már sokan közülük nem lehetnek itt velünk ma – mondta végezetül Meiczingerné.
Végül Töltl Zoltán, a fenntartó Ajkai Német Önkormányzat nevében emlékplakettet és egy-egy szál rózsát adott át a kórustagoknak, köszönetképpen áldozatos munkájukért.
F.P.T.
Leave a Reply