Emelt fővel, egyenes tartással járni, nem csak méltóságot kölcsönöz és mutatja lelki állapotunkat, de még a légzésünket is befolyásolja. Lelki életünk tehát erős hatást gyakorol fizikai egészségünkre. A fenti mondatok talán nem mindenki számára jelentenek újdonságot, mégsem gondoljuk végig a hétköznapokban, hogy mekkora segítséget jelenthet a helyes légzés.
Szabó Attila nevét megjegyezhettük már a „Gyógyító ételek, gyógyító gondolatok” előadás sorozat kapcsán. Az ismertetők egyelőre ugyan befejeződtek, de az Ajkán verbuválódott közösség időről időre találkozik, beszélget és tapasztalatokat cserél. A közelmúltban ismét olyan témát boncolgattak, ami mindannyiunkat érint, hiszen víz és étel nélkül kibír az ember hosszabb-rövidebb időszakot, ám levegő nélkül ez lehetetlen. (Koncz Zsuzsa szerint „csak az első öt perc a nehéz” – igaz, ez más lapra tartozik, de a humorérzék mégis csak fontos.) Oxigéndús környezetben pezseg az élet. Ezt lenne jó megvalósítani, de nem is olyan könnyű. Mérések szerint egy lélegzetvétellel a hegyekben százezer porszemcsét lélegzünk be, a tengerparton ötszázezret, a városban már ötvenmilliót. A sort lehetne még folytatni, de az már sokkoló, így inkább helyezzük arra a hangsúlyt, hogy próbáljunk meg minél több időt tölteni az erdőben, a hegyekben és a vízpartokon.
A helyes légzés pozitívan hat az egészségünkre. Az ülőmunka, a sokáig egy helyben állás és a görnyedő testhelyzet miatt szűken használjuk a tüdőkapacitásunkat. Aki ilyen munkát végez, tudja, hogy gyakran érez fáradtságot, és bár azzal is tisztában van, hogy ilyenkor a kávé nem segít, mégis ahhoz nyúl először. Ilyenkor vethetjük be a „kávét helyettesítő” erőteljes, mély légzést. Szerencsére a nőknek már nem kell fűzőt hordaniuk, úgyhogy ez megvalósítható – de azért vannak még más, egyéb tényezők. Ilyen például a terhesség, amikor lehetetlen a hasi légzés. Ülő helyzetben felső mellkasi légzést végzünk, vagyis a tüdőnk kis részét használjuk. Járás közben már alsó mellkasi légzést is végzünk. Érdekesség, hogy a gyerekek hasi légzéssel lélegeznek – amíg nem járnak iskolába, mert ott ezt is elrontjuk. A légzésben részt vesznek a hasizmok, az oldalsó hasizmok, a hátizmok, a mellizmok, a bordaközi izmok és a nyakizmok. Belégzés és kilégzés dinamikus egyensúlyban van. Belégzésnél a vérnyomás és a pulzusszám nő, kilégzésnél a vérnyomás csökken. Ha fáradtak vagyunk, a belégzési fázist erősítsük. Ha feszültek vagyunk, hosszan kell kilélegezni, attól megnyugszik a szív. Magas vérnyomás esetén érdemes alkalmazni a 4-7-9 vérnyomáscsökkentő légzést: négyre belélegzünk, hétig bent tartjuk a levegőt, kilencre kifújjuk.
A fejlett országokban sajnos egyre nő a tüdőbetegek száma. Aki egészséges vagy tüdőbeteg és mélyebben, alaposabban érdeklődik a légzés sokrétű hatásait illetően, annak hasznos lehet Lengyel László: „Légzőtorna – légzésszabályozás” című könyve. Az allergiás, asztmás betegeknek segíthet az úgynevezett Buteyko légzéstechnika, ami kitágítja az ereket, ugyanis a szervezetben az allergiás reakcióknál, az asztmánál és a magas vérnyomásnál összehúzódnak az erek. Számos hasznos információt találhatunk erről is a különböző weboldalakon.
Leave a Reply