Kivételesen csütörtökre szervezte a Bánkis Természetjárók Nyugdíjas Klubja a kéthetente rendszeresen megtartott gyalogos nyílt túráját, amelynek nagy sikere van a szépkorúak körében. Nem véletlenül, hiszen Heffler László helytörténet-kutató, túravezető kiszínezi ezeket az alkalmakat ismereteinek továbbadásával és érdekes történeteivel.
Május másodikán Pulára, a nemrégiben átadott Kráter Kőpark és Tanösvény bemutatására hívta természetjáró barátait a túravezető. Elsőre úgy tűnt, hogy valamilyen alternatív megoldást kell keresni, mivel olyan sokan érkeztek a buszpályaudvari induláshoz, hogy bizonytalanná vált az utazás. Végül is néhányan önszántukból nem tartottak a csapattal, a többiek, pedig jól összepréselődve, de felfértek a buszra. Csak a ritkán utazók kérdezgették egymástól, hogy mindig ilyen zsúfolt az Ajka-Padrag-Öcs-Pula járat? Persze azt a kérdést is feltették, hogy túrázó létükre miért nem gyalog mennek Pulára?
Bizony ezeket az egyébként szerdai kirándulásokat a könnyed útvonalakat kedvelő gyaloglóknak szervezik, mert az idősebbeknek nem egészséges a teljesítménytúrákat megcélozni. A pulai kráter túra útvonala sem hosszú, így Laci bácsi bátran ajánlotta, annál is inkább, mert előtte bejárta az ösvényt.
A bemutató hely elnevezése a 4,2 millió évvel ezelőtt ott tomboló tűzhányóra utal. Jelenleg az ősi vulkáni tufagyűrű erősen lepusztult maradványai láthatóak, amelynek ferdén lerakódott rétegeit a bányafal metszetként tárja a túrázó elé.
Csupán négy kilométeres távot jelölt ki a tervező geológus, 10 megállóhelyet javasolva. Ebből a csoport hét állomást tekintett meg. A geológiai feltárást, kőbemutatót, műemlék hidat, bazalttufa-barlangot, dolomitsziklát, hévforráskúpot és az alginit krátert. Persze mindezek geológiailag voltak érdekesek, ugyanakkor a menet közben talált régi pulai malomnál is elidőztek, amelyhez a leégéséig a Vázsonyi –Séd-patak vize adta az energiaforrást.
Menet közben, ragyogó időben a 35 ajkai túrázó számos információval lett gazdagabb, így Pula történetéről, a betelepítésekről, a svábok építészetéről, de a kőzetek, az ásványok kialakulásáról is tájékozódhattak Heffler László segítségével. A tanösvény távját is megduplázták, amikor néhányan az alginit krátert elhagyva versenyt futva az idővel Öcsön érték el a járatot, ami ismét csak megtelt túrázókkal és a munkába indulókkal.
A bejárás alatt a gyakorlott kirándulók hiányolták a tájékoztató táblákat, amelyek csupán a kiinduló pontnál voltak elhelyezve. Továbbá szemétgyűjtő hellyel sem találkoztak útjuk alkalmával. Persze a gyakorta túrázók nagyon jól tudják, hogy a göngyöleg elfér a hátizsákban is hazafelé.
Bátran lehet ajánlani a tanösvényt bárkinek, aki Pulát elhagyva halad Tapolca felé. Ha nincs annyi ideje, hogy az egész távot bejárja, akkor a kiindulópont három állomásánál kis pihenőt tartva is szerezhet némi információt a kráterről és a kőparkról.
Leave a Reply