Szerte az országban elmaradnak a majálisok, ennek kapcsán azonban tekintsünk egy kicsit vissza, miért is szálltak síkra annak idején a munkások, mert ma is időszerűek ezek a törekvések.
A XIX. század elején a gyárakban mindenki, nők és gyermekek egyaránt 12-14 órát dolgoztak, és csak 1870-re sikerült kivívni a 10 órás munkaidőt. A század második felére azonban egyre több országban követelték a 8 órás munkaidő bevezetését, és 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött ennek érdekében, mely napokig tartó, emberéleteket követelő harccá nőtte ki magát. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. Magyarországon is 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a “munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a világ nagyvárosaiban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel követelésként.
Napjainkban sincs ez másként, gondoljunk csak arra, hogy nők és férfiak még mindig nem kapnak ugyanazért a munkáért egyenlő bért, veszélyesnek minősülő munkahelyeken nincs csökkentett munkaidő, több ágazatban kirívóan alacsonyak a bérek, sok a megoldatlan munkajogi kérdés. Most, hogy (még) korlátozottak a lehetőségeink a társadalmi érintkezésre, bőven van időnk elgondolkodni azon, hogy mi magunk teszünk-e valamit az esélyegyenlőségért, vállalunk-e társadalmi szerepet, vagy közönyösek maradunk, és a közömbösség álarcában pusztán csak panaszkodunk.
Május 1-jén most is van lehetőség a cselekvésre, fogalmazta meg felhívását három szakszervezeti szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Meghívójukban egy rendhagyó május 1-i rendezvényre invitálnak a merce.hu közreműködésével.
„Május elseje a munkavállalók jobb életért folytatott küzdelmének napja, amit idén az online térben elevenítünk meg közösen. A munkások először pontosan 130 évvel ezelőtt sztrájkokkal és tüntetésekkel követelték a napi nyolcórás munkaidő bevezetését világszerte. Egészségünk védelmében otthon kell maradnunk, de ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy az internet segítségével nyomatékot adjunk a munkavállalók aktuális követeléseinek.” -szól a felhívás. Egész napos digitális május elsejei programokkal készülnek, többek között webináriumot szerveznek „munka a járvány idején” címmel, és kisfilmeket is láthatunk „élethelyzetek a válságban” témakörben. De lesz családi foglalkoztató is, és a szakszervezeti követelések ismertetése online.
Csatlakozni a legnagyobb közösségi portálon lehet, „Mi vagyunk május 1-je! Szolidaritás a válságban is” elnevezésű eseményhez. Ha munkából élsz, és küzdeni szeretnél az emberközpontú világért, köztünk a helyed!”- írják a szervezők programajánlójukban. Csatlakozzunk!
V.H.A.
Leave a Reply