Májusfa állítás, felvonulás

Felvonulással, színes léggömbökkel, helyi művészeti csoportok műsorával ünnepelték május elsejét Ajkán az Agórán. Reggel az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet tagjai osztogatták a színes léggömböket. A téren színes szalagokkal díszítették a májusfát, amelyet az évek során összeszokott, fiatal férfiakból álló csapat néhány mozdulattal felállított. 
Ajka Város Önkormányzata nevében Pék Attila képviselő köszöntötte a megjelentek népes táborát. A képviselő elmondta, hogy május elseje kettős ünnep, amelyhez állami és egyházi rendezvények, valamint romantikus népszokások is kapcsolódnak. Május elsejéhez sokunknak fűződnek kellemes emlékei, de tudjuk-e, hogy a munka ünnepének kialakulása a 19. századig nyúlik vissza? Eredetileg a munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepség, hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat volt hivatott megünnepelni. A majálisról sokaknak a színes, kavargó tömeg, zene, gyerekzsivaj, égbe szökő léggömbök, vattacukor, pattogatott kukorica, sör, virsli jut eszébe.
A köszöntőt követően a Kösöntyű néptánccsoport óvodásai adták elő műsorukat, Fodor Eszter néptáncpedagógus vezetésével, majd az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar tagjaival az élen indult a felvonulás a Kossuth utcán, a Semmelweis utcán át vissza az Agorára. A felvonuláson részt vett Schwartz Béla polgármester, Dorner László és Horváth József alpolgármester, önkormányzati képviselők, civil szervezetek képviselői. A Városháza előtti parkolót vidámparkká alakították át az ünnepi alkalomra.
Délután helyi művészeti csoportok, a Hangadók zenekar, az Ajka-Padragkút Táncegyüttes, a Dinamic Rock and Roll Klub és Hidasi Réka szórakoztatta a népes közönséget.
Pad Ferenc önkormányzati képviselő, az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet elnöke ünnepi köszöntőjében a munka ünnepe kapcsán az iparosodásról, a munkásokról és tőkésosztályról beszélt, kiemelve a szakszervezetek jelentőségét és az összefogás erejét, amely napjainkban is nagyon fontos lenne. Beszédében párhuzamot vont a 150 évvel ezelőtt kezdődő iparosodás és a jelen időszak között: “A helyzet ma is szinte ugyanaz, csak az eszközök, a módszerek változtak! A mai gazdagok, gyártulajdonosok, ugyanarra törekszenek, mint az akkori tőkések! Sőt maga a kormány is, aki egyben az ország legnagyobb munkáltatója! Annak idején karhatalommal próbálták elfojtani a munkásköveteléseket, ma törvényekkel, kormányrendeletekkel, vagy éppen vészhelyzeti kormányzással! Abban az időben 10-12 órában határozták meg a munkaidőt, ma túlórának hívják a pluszmunkát! Emlékezzenek csak kormányunk munkásellenes intézkedéseire, 2012-ben új MunkaTv-et szavaztak meg, amelyben jelentősen csorbították a munkavállalók, és a szakszervezetek jogait. Például: az indoklás nélküli felmondás lehetősége a munkáltató számára, a munkanélküli járadék folyósításának lerövidítése 9-ről 3 hónapra, megszűnt az érdemi érdekegyeztetés, és még sok egyéb. Semmit nem közeledtünk a „haldokló” nyugati bérekhez! Világbajnok inflációtól szenved az ország, és tehetséges fiatalok tömegei hagyják el hazánkat!”
Szólt a nagy vihart kavaró rabszolgatörvényről és az oktatás, egészségügy helyzetéről is, kiemelve, hogy “elődeink példája egyértelműen bizonyítják, hogy az összefogás és csak az összefogás, a másokkal való szolidaritás lehet eredményes!” A jövő évi választások kapcsán kifejtette, hogy “mindenki jól fontolja meg a döntését, mert a saját jövőnket, csak mi tudjuk befolyásolni! A tét nagy, és nem mindegy, hogy előre megyünk vagy hátra!” Ünnepi beszéde végén köszönetét fejezte ki a rendezvény támogatóinak, közreműködőinek.
A nap hátralevő részében a sztár vendég, Delhusa Gjon és zenész barátai adtak koncertet.
Az egész napos programot az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet, a Nagy László Városi Művelődési Központ szervezte, Ajka Város Önkormányzata, a Silkem Hungary Kft. és a Le Belier Magyarország Zrt. támogatásával. A májusfát a Verga Zrt. ajánlotta fel, a szállítást Baráth Attila fuvarozó ajánlotta fel. A rakodásban a polgárőrök segítettek.
(ta)
Fotó: Gyarmati

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply