Szinte nincs olyan kiskert, amiben ne lenne legalább egy mérgező növény, vagy dísznövény. Általában tudja minden kertészkedő, mit ültetett a földjébe és az mennyire ártalmas – vagy nem. Akinek kisgyereke, vagy háziállata van, az bizonyára igyekszik elkerülni az olyan növényeket, amik rájuk veszélyt jelenthetnek.
Bizonyos növények csak bőrirritációt okoznak, de vannak olyanok is, amik súlyos mérgezést, esetleg halált. A legnagyobb gondot talán az okozza, ha nem vagyunk tisztában azzal, mit is nevelgetünk és nem ismerjük fel például az amerikai, vagy a kínai alkörmöst. Mostanában elég sok helyen találkoztam olyan, igencsak mérgező vagy invazív gyommal, amit a „szépsége” miatt dédelgettek. Az alkörmös évelő növény, ami néha 3-4 méter magasságig is megnő. Virágai fehérek vagy pirosak. Májusban kezd virágozni, de csúcspontját június-júliusban éri el. Egyes részei erősen mérgezőek és így veszélyt jelentenek a legelő állatokra, de magára az emberre is. Terjedésének sikere abban rejlik, hogy terméseit a madarak, főként a rigók szívesen fogyasztják, így messzire elhordják.
Bár mindenki azt „dédelget” a kertjében, amit akar, de ha lehet, akkor az igencsak mérgező magvú csattanó maszlagot, vagy az alkörmöst ne engedjük a kerítés mellett elszaporodni. Ez utóbbi azért is veszélyes, mert lilás fekete bogyó termésének elfogyasztása kisgyermekek esetében igencsak veszélyes lehet. Szerencsésebb esetben hányást, hasmenést, csalánkiütést és görcsöket okoz, de akár életveszélyes szívritmuszavar és látászavar is felléphet a bogyók evése után. Ráadásul nagyon hasonlítanak ezek a bogyók a szederhez is, ami növeli a kockázatot.
Magyarországon évente körülbelül 250 mérgezés történik növények miatt, amelyek túlnyomó többségben 1-4 éves gyerekeket érintenek. Ők kiemelten veszélyeztetettek, hiszen nagyon kíváncsiak, és ebben a korban hajlamosak mindent a szájukba venni.
Furcsán hangzik, de bizonyos növények veszélyesek a természetre is. Nem is gondolnánk, de egyes élőlények hihetetlen károkat okozhatnak mindössze azzal, hogy elkerülve őshazájukból egy új helyre kerülnek. Miért is? Kiszoríthatják az őshonos fajokat, megváltoztathatják a terület ökoszisztémáját, egészségügyi és gazdasági károkat okozhatnak.
A WWF, vagyis a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete több javaslatot is megfogalmazott arra nézve, hogy mit tehetünk az idegenhonos inváziós fajok megfékezéséért. Elsősorban azt tanácsolják, hogy hazai növényeket ültessünk a kertünkbe, hiszen az őshonos növényvilág is bővelkedik látványos, színes, szép és egyben veszélytelen fajokban. Éppen ezért arra kérnek mindenkit, hogy ne hozzon haza külföldről növényeket, mert fennáll a veszélye, hogy egyeduralkodóvá válhat a kertben.
Az idegenhonos inváziós fajok okozta problémák mérséklésére 2015-ben az Európai Unió határozatot hozott, amely alapján hazánkban is tilos az európai szinten összeállított fajlistára került növények tartása, szaporítása és a velük való kereskedelem. Ezen kívül a már elterjedt fajokat lehetőség szerint ki kell irtani, terjedésüket meg kell akadályozni. Ilyen kötelezően irtandó faj például a parlagfű is, amelyet a növény virágzása előtt köteles a földhasználó lekaszálni, kihúzni. Aki ezt elmulasztja az még bírságra is számíthat.
Az idegenhonos inváziós fajokról bővebben információt a www.invaziosfajok.hu oldalalon lehet olvasni.
Leave a Reply