A Víz Világnapját 1992-ben a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Március 22-én ünnepeltük a világnapot Vizet mindenkinek! szlogennel, ami pontosan érzékelteti azt a kihívást, hogy minden ember számára elérhető legyen a tiszta víz.
Az ENSZ közgyűlésének célkitűzése, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell az egészséges ivóvízhez való hozzájutást. A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, ennek ellenére a világnak nem minden részén valósul meg. A Föld lakóinak 1/5-e él vízhiányos területeken, itt az emberek, állatok, növények nem jutnak elegendő vízhez és élelemhez.
Tulajdonképpen mindössze két probléma van: keveset és rosszat iszunk.
A Duna évente 1500 tonna műanyagot visz a Fekete-tengerbe. Osztrák mérések szerint a Duna vízében másfélszer annyi műanyag részecske van, mint halivadék. A frankfurti egyetemen jó minőségű német ásványvizek vegyi anyag tartalmát mérték és úgy találták, hogy 25 ezer féle vegyi szennyeződés van a vizekben.
2017-ben az ENSZ egészségügyi szervezete vizsgálatot indított. Az eredmény: a palackos vizek 93 százaléka volt szennyezett műanyaggal. Vizsgálataik szerint 320 mikroműanyag van egy liter vízben. Ezek a mikroműanyagok magukhoz vonzzák a vegyi szennyeződéseket, megisszuk és utána odatapadnak a bélfalunkhoz. A Magyar Víziközmű Szövetség lapjában olvasható, hogy ma a mikroműanyagok potenciális kockázatainak kutatása még kezdeti fázisban tart, azonban több esetben megállapították, hogy az élőlények tápcsatornájába kerülve gyulladásos folyamatokat indukálhatnak. A WHO szerint a vegyi anyagok több betegséget okoznak, mint az összes egyéb betegségokozók (baktériumok, vírusok, gombák). Nyilván nem egyik napról a másikra, de néhány évtized alatt ez garantált „siker”. Pasteur mondta: „Betegségeink 90%-át megisszuk!”
Népességünk 90 százaléka alulhidratált, vagyis kevés vizet iszik, 70 százalékunk pedig krónikusan alulhidratált. Egy felnőtt ember napi optimális folyadék szükséglete legalább 2 liter tiszta víz. Ennek ellenére az emberek többsége sokkal kevesebb vizet iszik. 45 év felett nem ismerjük már a szomjúságot, illetve amikor szomjasak vagyunk, már nagyon késő. A szervezetnek van egy úgynevezett aszály programja: amikor kevés a vízbevitel, visszatartjuk a vizet. Így persze besűrűsödik a vérünk és nehezebben jut el a sejtekhez a tápanyag. (A kapilláris érhálózatunk 110 ezer kilométer) Ekkor a sejt „üzenetet” küld az agynak, mire az agy megemeli a vérnyomást. A vízhiányos állapot logikus következménye lehet a magas vérnyomás, a fáradtság, a csökkent koordinációs képesség, a kevés vizelet, a szájszárazság. A fiatal lányoknál a narancsbőr, a pattanások, a korai visszerek, a hormonzavarok, a menses előtti tünetek a kevés vízfogyasztás miatt is jelentkezhetnek. Idősebb korban a komoly degeneratív betegségek, daganatok, rák, elhízás, cukorbetegség, máj problémák alakulhatnak ki, és kövek is lerakódhatnak.
A tiszta ivóvíz elengedhetetlen a betegségek megelőzéséhez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez. A szegedi egyetemen már tanítják: az ivóvízben ne legyen vegyi szennyeződés, alacsony legyen az ásványi anyag tartalma, legyen strukturált, tartalmazzon sok szabad elektront.
Mi a megoldás?
A nagyüzemi technológiák nem minden esetben alkalmasak arra, hogy a csapvízben található vegyi anyagokat, gyógyszermaradványokat teljes egészében kiszűrjék. Nekünk kell gondoskodnunk víztisztító berendezésről a saját háztartásunkban. (Amerikában már elterjedt, remélhetőleg hazánkban is nemsokára az lesz.) A tiszta víz fogyasztása lehetővé teszi szervezetünknek a méregtelenítést, a salakanyagok kiürítését, ezzel tehermentesíthetjük az immunrendszerünket, növelhetjük ellenálló képességünket. Tehát az egészségünk titka a megfelelő mennyiségben fogyasztott tisztított víz.
Leave a Reply