Mint azt korábban már megírtuk, október végétől a megyei kormányhivatal erőfeszítései következtében megváltozott néhány ajkai közterület elnevezése. Így többek között ezen túl a múlt árnyait megidéző Élmunkás telep helyett a Szám Lőrinc utca elnevezést kell használnunk. Sokan nem tudják, hogy ki is volt ő valójában. Az alábbiakban közöljük az 1872-1897 között Ajkacsingervölgyben élt tanító, bányatisztviselő néhány életrajzi adatát.
Szám Lőrinc 1832. augusztus 10-én Pápán született. Apja Szám József, anyja Peltzer Etelka.
Életútjának fontos állomása, hogy 1848-ban, 16 évesen az Attila-huszárok közé állt, és végig küzdötte a szabadságharcot. Világosnál fogságba került, de tíz bajtársával együtt megszökött. Szülővárosában, Pápán évekig bujdosott a megtorlás elől. Később Győrött fejezte be tanulmányait és bányatisztviselő lett.
Felsőcsingerbe kerülése előtt Bakonycsernyén élt és tanított. 1860-ban vette feleségül Repcsényi–Dusbaba Szidóniát. Itt születtek gyermekei: 1861-ben Imre, 1862-ben Mária (Irma), 1864-ben Ilka,1865-ben Károly Lajos. A következő években Szápárra költözött a család, ahol Szám Lőrinc bányatisztviselőként dolgozott.1869-ben itt született Szidónia lányuk, 1870-ben Miklós fiuk.
1872-ben már Csingervölgyben, Felsőcsingerben dolgozott. Először valószínűleg a bányánál, ahol részt vett az iskola szervezésében és létrehozásában. Itt tanított 1875-től, az iskola indulásától, de tanítói munkáján túl a bányászkolónia kulturális életének megszervezése is a feladata volt. Emellett később újságíróként is alkotott, írásai a megyei lapokban jelentek meg. Itt született 1873-ban hetedik gyermekük, Izabella. A feltárt írásos források szerint Csingerben kötött házasságot gyermekei közül Mária, Szidónia és Izabella.
Ilka És Miklós a felsőcsingeri temetőben nyugszik, Ilka 1882-ben, Miklós 1890-ben hunyt el. Közelükben található 1896-ban meghalt édesanyjuk sírja. A tanítónak Csingerből történt távozása utáni éveiről hitelesen keveset tudunk. Az biztos, hogy számon tartották még a századfordulón is a még élő 1848-as harcosok között. Ennek fényképes nyoma elérhető, és neve felbukkan az 1891-ben készült Honvéd névkönyvben is.
- november 11-én Szarajevóban hunyt el. Halálhírét a Budapesti Hírlap1907.november 14-i száma közölte.
-A fenti életrajzi adatokat Domján János helytörténet-kutató bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is nagyon szépen köszönök. Magamnak csak a bányászati, más irányú kutatásaim során szerzett információkból alakult valami képem. Döntő volt viszont, hogy amikor 1975-ben, pályakezdő pedagógusként részt vehettem a csingeri iskola fennállásának 100. éves ünnepségén, több olyan forrást olvastam, melyek alapján Szám Lőrincet sokszínű, tehetséges embernek ismertem meg, aki szívéből szerette ezt a bányavidéket, hittel és rengeteg munkával állt a bányászok mellett. Hétgyermekes apaként példát mutatott a helyi közösség lakóinak. A kor összes nehézsége ellenére nevelte-oktatta az iskolában a kolónia gyerekeit. Fentiek miatt javasoltam, hogy legyen névadója egy lakóközösségnek, amely a legközelebb van Szám Lőrinc egykori munkahelyéhez, otthonához – tudtuk meg Gerencsér Hilda önkormányzati képviselőtől.
Leave a Reply