A március a mezőgazdaság szempontjából nem hozott ideális időjárást. A hónap elején még enyhe és csapadékos volt az idő, de március második felében jött egy adag hideg is. Fagyosak lettek reggelek és még hó is esett. Aztán az áprilisi hónap nem cáfolva szeszélyességét a hónap elején nem csak havazást és heves széllökéseket hozott, hanem kemény fagyokat is. Nem is akármilyet! Április 7-én reggel országosan -4 és -10 fokot mutattak a hőmérők.
Miközben a gyümölcsfák már virágoznak. Ebben a szakaszban nagyon érzékenyek a fagyra, -2 és -4 celsius már elég ahhoz, hogy búcsút mondjunk az idei termésnek, vagy annak nagy részének. Ez 7-én reggel sok helyen megtörtént. Február végén olyan meleg napok voltak, amelyek a fák fakadását, virágzását erőteljesen megindították, így mostanra a kajszibarack már elvirágzott, az őszibarack meg most volt teljes virágzásban. A szilva és a cseresznye is kibontotta szirmait, és a meggy is elérte a fehérbimbós-virágzási állapotát, mikor elérte ez a hirtelen fagyos hullám.
Rengeteg gazda esett kétségbe, amikor reggel megpillantották a fagyos kerteket. Nem csak a gyümölcsfák virágai hevertek a földön, de az oly nagy gonddal ültetett és eddig szemet gyönyörködtetően nyíló virágok is üvegesre fagyva dőltek a földre.
Sajnos most még azonnal nem lehet felmérmérni és látni a kár mértékét, de félő, hogy súlyos veszteséget szenvedett néhány gyümölcsfa. Szerencsére nem mindegyikre hatott egyformán a hideg, így van még remény.
A tavaszi fagy ellen kiskertekben nagyon nehéz eredményesen védekezni. Általában füstölést szoktak alkalmazni, ami nem tekinthető korszerűnek és jelentős mértékben szennyezi a levegőt is. A füstölés lényege, hogy a nedves, nem könnyen gyúló anyag, fű, nedves szalma égetése során jelentős mennyiségű szén-dioxid és vízgőz jut a levegőbe, ami megakadályozza a föld hőjének a kisugárzását. A tapasztalatok szerint egy füstölgő kupaccal 40-50 négyzetméter területet lehet megvédeni a fagytól.
Nagy gazdaságokban többféle módszer is létezik. A leghatékonyabb az úgynevezett korona feletti fagyvédelmi öntözés, amikor felülről „vízágyús” szórófejekkel öntözik, és jéggel borítják be tetőtől talpig a fákat. A víz megfagyása hőtermeléssel jár, a módszer -5, -7 fokig képes megvédeni a virágot és a termést. A másik hatásos technológia, amikor úgynevezett paraffin gyertyák meggyújtásával nyernek hőt a talaj fölötti néhány méteren. Ez a módszer is elég hatékony, képes 4 – 6 fokot emelni az ültetvény hőmérsékletén, ám itt jelentős üzemeltetési költséggel kell számolni, rádásul mivel ezeket az éjszaki fagyokat jelentős légmozgás is kisérte, hamar elsöpörte a szél a meleget. Így a mostani esetben a paraffinos fagyvédelmi intézkedés a nullával volt egyenlő.
Harmadik fagyvédelmi módszer, amikor turbinákkal megkeverik a levegőt. A légkeverés során azt használják ki, hogy csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig magasabb hőmérsékletű levegő található. A felsőbb, melegebb légréteget az alsóba juttatják, így emelik a hőmérsékletet. A levegő folyamatos keringetésével nem engedik feltorlódni a hideg levegőt. Hatásfoka nagyban függ az adott védekezési időszak meteorológiai sajátosságaitól, emiatt nem nyújt egyenletes védelmet minden körülmények között.
A mostani fagyok miatti megemelkedő gyümölcsárokról még korai lenne becslésekbe bocsátkozni. Egy biztos, piaci prognózist készíteni csak a tavaszi fagyveszélyes időszak elmúltával van lehetőség, május második felében. Addig sajnos egyetlen éjszaka leforgása alatt bármilyen számokat és árakat átírhat az időjárás.
Leave a Reply