A kislányok a hupikék törpikékkel ugrándoztak a légvárban, a kisfiúk inkább a kalózosat választották. Aztán akinek ideje és szülei engedték, kipróbálta mind az ötöt.
A kaszinó színházterme vasárnap délután gyermekparadicsommá változott. A szervezők felfújt légvárakkal, a színpad előtt a legkisebbek és az ugrálásban megfáradtak számára pihenősarokkal várták a családokat. Érkeztek is a kisgyermekesek sorban. A két órás nyitáskor már sorba kellett állni a jegyért. A szülők türelmesek voltak, a csemeték pedig már futottak volna. A bejáratnál egy nagy trampolin is várta a nagyobbakat. Egy anyuka, Kovács Zita, három kislánnyal érkezett, sajátja mellé rokon gyermekeket is hívott. Elmondta, hogy a kislányok örökmozgók, így amikor olvasott az interneten a lehetőségről, azonnal tudta, hogy mi lesz a vasárnapi ebéd utáni program. Már nehezen viselték a téli hideget, a bezártságot. Miután a tó alkalmassá vált a csúszkálásra, délutánonként ott élték ki mozgásigényüket. A panelban nehéz olyan mozgásformát találni, ami nem zavarja az alattuk lakókat. Zita bízik abban, hogy tartós marad a jó idő, és a hétvégéket túrázással tölthetik.
A kaszinó nagyterme vasárnap boldog gyermekzsivajtól volt hangos. A felügyelőknek nem kellett figyelmeztetniük senkit, azt ugyanis a legkisebbek is tudták, hogy cipővel nem lépünk a légvárba, és ugrálás közben nem eszünk.
(tisler)
Leave a Reply