Németh László neve nemcsak Ajkán, de egész Magyarországon ismerősen csenghet a gazdasági szférában, hiszen évtizedek óta azért dolgozik elhivatottan, hogy az iparosok, kisvállalkozások érdekképviseletét erősítse, munkájukat támogassa. 2012 nyarától mindezt az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnökeként teszi. Kiemelkedő iparos-vezetői, érdekképviseleti tevékenységéért Magyar Érdemrend lovagkereszt kitüntetésben részesült augusztus 22-én, Budapesten. Zsúfolt napirendje ellenére időt szakított ránk, így volt lehetőségünk a kisvállalkozások helyzetéről, az aktuális nehézségekről és az IPOSZ tevékenységéről is kérdezni.
Mire a legbüszkébb az IPOSZ elnöksége alatt?
– 2012-ben lettem az IPOSZ országos elnöke, korábban hosszú éveken át elnökségi tagként tevékenykedtem. Megtiszteltetésnek éreztem és érzem ma is, hogy engem választottak erre a felelősségteljes posztra. A szövetség vezetését egy olyan időpontban vettem át, amikor sokasodtak a nemzetközi és hazai kihívások, felgyorsult az informatikai és technológiai forradalom. Mindezek a tényezők rendkívül közelről érintették a javító, szerelő szolgáltató tevékenységet folytató IPOSZ tagvállalkozások és általában a családi, mikro- és kisvállalkozások életét. A rendkívül hatékony elnökségi csapattal együttműködve sikerült ismét fontossá tennünk a családi és mikrovállalkozások tevékenységének jelentőségét hazánkban, illetve segítséget nyújtanunk ahhoz, hogy a kisvállalkozások elinduljanak a képzés, a modernizálás és a felzárkózás útján, versenyképességük és foglalkoztatási képességük megőrzése érdekében. Röviden sikerült megújítanunk azokat az érdekképviselethez tartozó tevékenységeket, amelyek már nélkülözhetetlenek voltak az IPOSZ életében.
Kiemelne néhány intézkedést, amelyek jelenleg is segítik a kisvállalkozókat hazánkban?
– Újra az Európai Kisvállalkozói Szövetség tagjai lettünk, így már az uniós intézkedéseknél is tudjuk hallatni a hangunkat. Továbbá sikerült feleleveníteni, újjászervezni a külföldi kapcsolatokat (például a V4-ekkel), így a magyar kisvállalkozások európai közösséghez való integrálódása is könnyebbé vált. A kormánnyal is kialakítottuk a megfelelő együttműködést, ez pedig lehetővé teszi, hogy kapcsolatot ápoljunk munkavállalói érdekképviseletekkel, kamarákkal, szövetségekkel, megyei, illetve települési önkormányzatokkal, hatóságokkal és hivatalokkal. Az érdekképviselet kapcsán az egyik legnagyobb eredményünk a KATA adózási forma megreformálása. Javaslataink szinte mindegyike beépült már a jelenlegi működésébe. A KIVA sem volt népszerű adózási nem, de sikerült elérnünk, hogy a NAV konferenciákon ismertesse a vele kapcsolatos törvényi változásokat minden évben. Illetve a könyvelőket is elértük, elvégre ők tudják megismertetni a vállalkozókkal a legkönnyebben az említett adózási forma előnyeit.
Ma sokan inkább multiknál helyezkednek el, ahelyett, hogy vállalkozásba fognának. Tudnak Önök ez ellen valamit tenni?
– Az IPOSZ a Szakmunkásképzési és Információs Tanácsban is részt vesz, ahol folyamatosan napirenden tartjuk a mikró- és kisvállalkozások érdekeit. Elvégre a képzéseket nem csak a multik kiszolgálásához kell igazítani, hanem a lakosság igényeit kiszolgáló kisebbekhez is. Számukra ugyanolyan fontos a megfelelő szakember utánpótlás, mint a nagyoknak. Főleg, hogy a kisvállalkozásoknál nem csak részfeladatokat kell megoldania a munkavállalóknak. Komplex tudásra van szükségük, elvégre mindennap más kihívással kell szembenézniük. Most nem is éri meg nekik tanulókat képezniük, ugyanis a jó munkaerő elmegy külföldre, vagy a multikhoz, így a kisvállalkozás nem tudja megtartani az utánpótlást. Ennek megváltoztatása is célunk.
Mit jelent vállalkozónak lenni ma Magyarországon? A fiatalok mennyire mozdíthatók el ebbe az irányba?
– Ma nem trendi kétkezű munkát végezni, márpedig a kisvállalkozók és az egyéni vállalkozók kemény fizikai munkát is művelnek. Hiába sikerült enyhíttetnünk néhány jogszabályt és az EU-ban is egyedülálló KATA adózási formát kialakítanunk, nem trendi ez a munka, hiszen sokat kell dolgozni, ez pedig nem igazán életcél. Fogynak (kiöregszenek, vagy elmennek) a vállalkozók, egyre kevesebb a szakember. Sok helyen a nyugdíjasokat hívják vissza, mert nincs fiatal szakmunkás. Ez pedig komoly gondot fog jelenteni az országnak, hiszen a lakosságnak már most is hónapokat kell várnia bizonyos szakmunkák elvégzésére, másrészt az egy dolog, hogy új gépeket veszünk a régiek helyett, de azokat valakinek be is kell építenie, üzemeltetni… Továbbá olyan embereket kell külföldről behozni, akik hajlandóak elvégezni ezeket a feladatokat, holott esetleg a mienktől eltérő kultúrákból származnak. A fiataloktól tanulhatunk a virtuális térben való jártasságról, hiszen profin kezelik a digitális eszközöket, azonban sokuknak egy szög beverése, vagy csavar behajtása már gondot okoz. Az is probléma, hogy a vállalkozások átörökítését, tehát a családi üzlet továbbvitelét sem szeretnék folytatni.
Milyen emberből lesz jó vállalkozó?
– Abból, aki felismeri, hogy kétkezi munkával is meg lehet élni, sőt nagyon jól. A következő években pedig még jobban, hiszen egy jó szakember naptára manapság már hónapokra előre tele van munkával. Fontos az is, hogy a vállalkozó-jelölt vágyjon arra, hogy alkotómunkát végezhessen, hiszen mégiscsak büszkeség a saját alkotást később viszontlátni. Kell persze hozzá affinitás, kézügyesség, szakmai elhivatottság és fejlődni vágyás is. Elvégre a fejlődés folyamatos, így az élethosszig tartó tanulás nem csak szlogen kell, hogy legyen, hanem motiváció a rendszeres megújuláshoz. Vegyünk például egy cipészt, aki egyedi lábbeliket szeretne készíteni. A kompetenciák összeérnek, hiszen értenie kell az informatikához, a tervezéshez, sőt a varráshoz is. (Scannerrel mintát vesz a megrendelő lábáról, megtervezi a cipőt számítógépen, 3D-s nyomtatóval kinyomtatja a kaptafát, majd elkészíti a lábbelit, ami még mindig a keze munkája). Az IPOSZ is részt vesz olyan mentorprogramokban, amelyek erre is lehetőséget nyújtanak, hiszen céljuk az, hogy ismereteket nyújtsanak és felkészítsék a jelölteket a vállalkozói létre. A vállalkozóvá váláshoz sok mindenben kell jártasnak lenni, elvégre a szakmunka mellett az adózás és a jogszabályok ismerete is szükséges a sikerhez.
Mi a helyzet a nőkkel, hiszen manapság a gyermeknevelés mellett a karrier is egyre fontosabb…
– Én biztatni tudok csak minden hölgyet, hogy merjen tanulni, vállalkozást indítani. Tapasztalatom szerint a nők a vállalkozói életben is tudnak nagyon keményen dolgozni, ezáltal sikeresek lenni. Nekik is ajánlom a mentorprogramokat, hiszen az is segítség az induláshoz. Viszont jellemző, hogy az első kudarc után sokan nem próbálkoznak újra, pedig a második esély lehetőségét kár lenne kihagyni.
Németh László építőipari vállalkozó 1962-ben született Kalocsán. A székesfehérvári Jáky József Szakközépiskolában kitanulta az építőipari szakmát, majd a Vági István Építőipari Technikumban magasépítő technikusként végzett. A Németh és Társa Kft.-t 1998-ban, valamint az Oravecz és Németh Kft.-t 2012-ben alapította, melyeknek jelenleg is az ügyvezető igazgatója, továbbá építési vállalkozóként tevékenykedik. 2010-től az Ajka-Devecser és Térsége Ipartestület elnökévé választották, s e tisztséget jelenleg is ő tölti be. Irányítja az Ipartestület munkáját, összefogja a tagságot. A Veszprém megyében működő ipartestületek megbízásából az IPOSZ Országos Elnökségében elnökségi tagként képviselte a megye iparosait 2007–2012-ig. 2012 nyarán választották az IPOSZ elnökévé. Hobbija a horgászás, bár mostanság kevés időt tud a kikapcsolódás e fajtájával tölteni. Két felnőtt lánya van, egyikőjük környezetmérnökként dolgozik, másikuk gyógypedagógusnak tanul.
Szántó Renáta
Leave a Reply