A katicabogarak szívesen látott vendégek a kertben, hiszen a legtöbb fajuk előszeretettel fogyasztja a levéltetveket, pajzstetveket, takácsatkákat, tripszeket, üvegházi molytetveket, ahogy a levédarázs- és lepkelárvákat is. Egy bogár akár 100 levéltetvet is elfogyaszt naponta, ami azt jelenti, hogy a katicabogár lárvája fejlődése során 3000 kártevőt képes elpusztítani. A katicák tehát hasznos, kártevőpusztítók. De nem mindegy melyik!
Üröm az örömben, hogy az utóbbi években az idillbe belerondított az ázsiai katicabogár, más néven harlekinkatica (Harmonia axyridis), amely agresszív terjedőként kiszorítja az őshonos fajokat, és amelynek ökológiai szempontból egyáltalán nincs itt a helye. Ezek az állatok főleg a levéltetvek és a pajzstetvek legnagyobb ellenségei, ezért Amerikában elkezdtek védekezni a segítségükkel. Azonban hihetetlen mértékben elszaporodtak. A másik problémát az jelenti, hogy mivel levéltetvekkel táplálkoznak, és hát ezektől a kertész is igyekszik távoltartani a növényeit, ezek hiányában elkezdik az őshonos katicák lárváit is elfogyasztani és megrágják a gyümölcsöket is.
Nem csak a kifejlett harlekinkatica okoz sok bosszúságot, hanem narancssárga bábja is, ami előszeretettel rágja meg cukor- és vízfelvétel céljából a bogyós gyümölcsöket, és csonthéjasokat. Mi a szilvafa még zöld termésén vettük észre ezeket a szilvaszemekbe fúródott bábokat, amik aztán így lepotyognak a fáról.
A védekezést nagyban megnehezíti az is, hogy azok a vegyszerek, amik biztosan elpusztítanák, azok megölnek más, hasznos rovarokat is. Így szinte lehetetlen védekezni ellenük.
A harlekinkatica emberre nem veszélyes, bár csípése elég kellemetlen tud lenni, de a mezőgazdaságban nagy károkat tud okozni. A szőlő és bor feldolgozásánál is igencsak kelletlen a testük mérgező alkaloid és harmonint tartalma. A harlekinkaticák behúzódnak a szőlőfürtökbe a szemek közé, és a szüretkor is a szőlőszemek között maradnak. A must préselésekor a katicák keserű testnedvei a bor minőségének romlásához vezethetnek. Így jogos, ha azt feltételezzük, hogy a harlekinkatica elterjesztése, korábbi életteréhez képest új élőhelyekre történő betelepítése egy elhibázott biológiai védekezés.
Leave a Reply