A Finn Kultúra Napja alkalmából kiállítást rendezett az Ajkai Magyar – Finn Baráti Egyesület a vmk-ban, Ablak Finnországra címmel.
A megnyitó tulajdonképpen egy komplex művészeti rendezvény volt, amely az ünnepi alkalomból széles spektrumú ízelítőt adott a finn kultúrából. Bevezetőként hangulatos műsort adtak a Zeneiskola diákjai, amiben a muzsika mellett versek is helyet kaptak, a falakon lógó képeken kívül pedig Finnországot idézték a terem sarkaiban asztalokon elhelyezett mindennapi használati tárgyak is. Láthattunk köztük szalvétákat, poharakat, bögréket, gyertyatartót, rénszarvas agancsból készült levélnyitót, és a finn üvegművészet, az Iittala darabjaiból is néhányat.
Rédling Nikoletta művelődésszervező, az Ajkai Magyar – Finn Baráti Egyesület tagja megnyitójában elmondta, hogy egyesületük alapszabályában megfogalmazott célja a finn kultúra népszerűsítése, ennek okán szervezték meg a mostani kiállítást. Az időponthoz pedig az adott apropót, hogy Finnországban minden évben február 28-án emlékeznek meg a nemzeti eposzuk, a Kalevala megszületéséről és a finn kultúra napját ünneplik.
A Kalevala ihlette Martta Wendelinnek az ajkai kiállításon bemutatott képeslapjait is. Alkotójukat a finnek szívéhez legközelebb álló művészként tartják számon. Festőművész és illusztrátor volt, 1986-ban halt meg. Munkásságának legfontosabb érdeme a nyomtatott funkcionális művészet színvonalának emelése. A nyomtatott képek közvetítésével, a kispénzű emberekhez is eljutott az élő művészet. Több, mint négy évtizedig dolgozott illusztrátorként. Ez idő alatt tankönyvek, ifjúsági regények, füzetborítók képeit készítette el, több ezer képeslapot rajzolt. A tárlaton bemutatott képei a Kalevala-képeslapok nagyításai, az 1900-as évek elején még létező finn vidéki élet nosztalgikus ábrázolásai. A képek alatti verseket az eposz híres magyar fordítója, Rácz István írta.
Míg Martta Wendelin képei által egy letűnt korszak vidéki életébe pillanthatunk be, addig a tárlat másik felében Szentiváni János a kortárs finn építészetet mutatja be Fehér Láng című fotósorozatában.
A finn építészet gyakorlatiassága, természetközelisége és modernizmusa nemzetközi hírnévre tett szert. Szentiváni János a finn építészetről többek között Ruoholahtiban, Töölöben, Puu – Käpyläben készített felvételeket. Finnországi útjáról így ír: „Itthonról nézve Finnország egy misztikus hely. Sok a gránit és a víz, sok az erdő és kevés a termőföld, amit nagyon be kell osztani, kicsit zord, még így nyáron is. Tisztasága felismerhető a természettel való kapcsolatban, utcáin, terein, járművein, az emberek gondolkodásmódjában.”
A kiállítás anyagát a budapesti Finn Nagykövetség bocsátotta a szervezők rendelkezésére, a bemutató színesítéséhez pedig a birtokukban lévő tárgyak kölcsönadásávak több ajkai magánszemély is hozzájárult, amiért Rédling Nikoletta köszöntet mondott Badicsné Matting Máriának, dr. Gerencsér Krisztinának, Kocsisné Gyimóthy Évának, Krajcsi Tibornénak, Szücs Wagner Magdolnának, Várbiró Anitának.
A kiállítás megtekinthető március 20-ig, munkanapokon 9.00 órától 16.30-ig.
Leave a Reply