Közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tartott március 21-én a város képviselő-testülete, ahol ezúttal a Magyar Imre Kórház és a KLIK fenntartásában működő ajkai köznevelési intézmények helyzete állt a fókuszpontban, de tárgyalták többek között a VIMSZ intézményvezetői pozíciójára pályázat kiírását és a Sportért díszoklevél adományozását is.
Az első és legtöbbeket érdeklő napirendi pont a Magyar Imre Kórház jelenlegi működésére, az egészségügyi szakellátás helyzetére irányult, amit a város vezetése dr. Nagy Zoltán főigazgatótól várt volna. A kórház vezetője nem jelent meg a nyilvánosság előtt és írásbeli tájékoztatót sem küldött, távolmaradását azzal indokolta, hogy nem kíván részt venni politikai célú rendezvényen, így a testület nem is tudott dönteni a beszámoló elfogadásáról. A szocialista frakció tagjai, valamint a megjelent állampolgárok is nehezményezték a főigazgató távolmaradását.
Johanidesz Sándor (MSZP) kifejtette, hogy nem politikai célú a napirendi pont, hiszen a lakosság szempontjai az elsődlegesek, hogy információt kapjanak a városi kórház működéséről. Felhozta, hogy hosszúak a várólisták, hónapokat kell várni és hogy 16 érkezett orvosból, – amit egy sajtótájékoztatón állított az ellenzék – csupán 6 főállású doktor van, a többiek szerződéses jogviszonyban végzik a munkát, ez pedig nem mindegy a páciensek szempontjából. Jelezte, hogy a kórház egyik osztályának dolgozói kollektíven akartak felmondani a sok túlóra és ügyelet miatt, de az Ajkai Szó Online-on elérhető közvélemény-kutatást is felhozta, amely szerint nem tapaszható javulás a kórházban. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi intézmény adóssága 2018 januárjában 240 millió forint volt, ami jóval több, mint a 2017 decemberi.
Pad Ferenc (MSZP) szerint Fenyvesi Zoltánt, a megyei közgyűlés alelnökét (a Fidesz országgyűlési képviselő jelöltje) minden kórházi rendezvényre meghívják, míg a városvezetést nem.
Dr. Horváth József alpolgármester (MSZP) hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem kívánja az egészségügyet a kampány részévé tenni, ők arra lettek volna kíváncsiak, hogy milyen elképzelései vannak a főigazgatónak a kórház fejlesztésére vonatkozóan és mi a jelenlegi helyzet.
Gerencsér Hilda (MSZP) rámutatott, hogy dr. Nyári Ildikó, a kórház egykori főigazgatója rendszeresen beszámolt a problémákról és a fejlesztésekről is. Továbbá köszönetét fejezte ki a kórházban kitartó és tisztességesen dolgozó ápolóknak.
Ravasz Tibor (Fidesz) jelezte, hogy minden rendezvényre meghívja a kórház vezetése a városvezetést tértivevényes levélben. Elmondása alapján dr. Nagy Zoltán akkor vett volna részt a programon, ha az nem lett volna politikai színtér, amit az is bizonyít, hogy Rig Lajos országgyűlési képviselő is jelen van rajta. Szerinte kár elutasítani a főigazgató április 11-ei meghívását, ami egy szakmai fórum lesz és várja oda képviselőtársait, valamint a sajtót is. Hangsúlyozta, hogy dr. Nagy Zoltán 2017 júliusában vette át a kórházat, azóta közel félmilliárd forintos fejlesztés indult el.
Schwartz Béla polgármester (MSZP) Ravasz Tibor gondolatait vélte felfedezni a főigazgató levelében, jelezve hogy itt van politikai összefonódás.
Fülöp Zoltán (Fidesz) méltánytalannak tartotta, hogy a kórházról ebben a formában kell beszélni. Nem érette, hogy mi a gond a szerződéses orvosokkal, amikor a rendszer dr. Nyári Ildikó alatt került bevezetésre. Jelezte, hogy nem küzd orvoshiánnyal a kórház, ami ritka a környéken és az országban egyaránt. Felsorolta azt is mire hány millió forintot kapott/kap az intézmény, összegezve, hogy 520 millió forintos fejlesztésről van szó, de mindemellett az önkormányzat támogathatná a kórházat. Szerinte hazugság, hogy fel akart mondani egy osztály.
Schwartz Béla szerint az elmondottak, olyan szépek voltak, kár hogy a fele sem volt igaz. Aláhúzta, hogy a fideszes képviselők foglalkoznak politikával ebben a kérdésben, a szocialista frakciót nem érdekli az sem, hogy ki az igazgató, csak egy hiteles beszámolót szerettek volna kapni a kórház helyzetéről.
Dorner László (MSZP) úgy véli, hogy nem lehet minden rendben az egészségügyben, hiszen folyamatosan jönnek vissza az információk és a panaszok a betegektől, sőt még a kórház dolgozóitól is. Szerinte az ajkai polgárok szakszerű, gyors, minőségi ellátást szeretnének és megfelelő higiénia körülményeket, ami csak fejlesztésekkel és szakmai hozzáállással valósítható meg. Megszüntetné a hálapénz intézményét, mert jelenleg aki tehetősebb jobb ellátást kap, mint aki nem.
Pad Ferenc szerint érdemes bemenni a szakrendelésekre, ahol az emberek várakoznak, egyből kiderül mi a valóság.
Pákai Péter (MSZP) megállapította, hogy csak a lakosság meghallgatásával lehet valósan érzékelni a helyzetet, ezért lett a közmeghallgatás is összehívva. Nehezményezte, hogy az április 11-ei fórumra csak a képviselőket várják, a főszereplőket: a lakosságot pedig nem. Szerinte a kórház vezetése azért tartozik beszámolóval, mert a lakosság adóforintjaiból működik.
Schwartz Béla rámutatott, hogy a rendőrség minden évben tájékoztatja a testületet a munkájáról, pedig nem tartoznak az önkormányzathoz.
Ravasz Tibor jelezte, hogy választási kampány van. Hangsúlyozta, hogy május 1-től az összes orvosi hely be lesz töltve. Azt pedig tiszteletben kell tartani, ha egy orvos nem akar főállásban dolgozni, csak szerződéssel. Szerinte értékelni kell azt a munkát, amit a kórház tesz és beszélni kell ezekről a kérdésekről. Elmondta, hogy ők mindennap beszélnek a főigazgatóval, jelzik neki az észrevételeket. Biztos benne, hogy ha rossz hírét keltik a képviselők a kórháznak, akkor az orvosok nem fognak idejönni.
Fülöp Zoltán furcsának találta, hogy minden évben egyszer szokott közmeghallgatás lenni, most kampányidőszakban viszont többet tart az önkormányzat, hogy hangulatot generáljon.
A képviselői hozzászólások után szót kapott Rig Lajos országgyűlési képviselő is, aki szerint szakmai vitának kellett volna lennie az egészségügy helyi kérdéseit illetően. Beszélt az érkező adományokról (154 ágy és betegőrző monitorok) is, amit dr. Nagy Zoltán elfogadott. Kíváncsi volt rá, hogy miért lettek elhalasztva a nagyobb értékű fejlesztések addig, míg dr. Nyári Ildikó el nem ment az intézményből? Jelezte, hogy az egészségügyi szakemberek rá vannak kényszerítve, hogy több helyen dolgozzanak, hiszen csak így tudják fenntartani magukat és ellátni a családjukat. Felhozta a kórház adósságállományát is. Zárásként pedig tisztázta, hogy az önkormányzatok minimum egy közmeghallgatást kötelesek tartani évente, de maximum szám nincs meghatározva, ezért jónak tartja, hogy az ajkai városvezetés a fontosabb témákban kikéri a lakosság véleményét is.
A közmeghallgatáson Horváth Istvánné arról érdeklődött, hogy miért kellett a gyermek szakrendelést a 7. emeletre felköltöztetni, és ha lesz mammográf készülék, végezhetnek-e szűrővizsgálatokat vele, mivel jelenleg csak a veszprémi kórháznak van engedélye rá. Szerinte nincsenek biztosítva a kórházban humánszempontból a minimum feltételek sem.
Simon István dr. Sayour Amer kardiológus főorvos távozását sérelmezte, hangsúlyozva, hogy a városban sokan jártak a doktorhoz, akinek személyes kapcsolata alakult ki a betegekkel, ezért nem érti, hogy a kórház miért vált meg tőle. Jelezte, hogy 2018 szeptemberére kapott időpontot, ami több, mint sok.
Sikos Viktor is a várólisták hosszával volt elégedetlen, elmondása szerint gyermekének hónapokat kellett volna várnia csípőultrahangra, ezért inkább elvitte privát rendelésre. Kiemelt egy műtétet is a családjában, – ami a közmeghallgatás előtt egy nappal volt – ahol a betegnek ¾ órát kellett várnia, hogy egyáltalán fájdalomcsillapítót kapjon, ezért örülne, ha még több nővér lenne.
Keller Imre a lakosság nevében visszautasította a vádat, hogy a közmeghallgatás egy politikai rendezvény lenne, hiszen a cél az lett volna, hogy a fórumon a főigazgató a lakosságot tájékoztassa, ezért a választást követően ismét meghívná, hátha akkor már elfogadja a lehetőséget.
Benkő Mária sem értett egyet a hosszú várólistákkal. Személyes tapasztalatot hozott a kardiológiáról, de a szemészeten sem volt jó tapasztalata. Fülöp Zoltán képviselő figyelmébe ajánlotta a www.diagnozis.hu honlapot a tisztánlátás végett.
Rig Lajos országgyűlési képviselő is kezdeményezte a közmeghallgatás megismétlését áprilisban „hátha engedélyt kap addigra a főigazgató” és feltette a költői kérdést, hogy miért akar leköltözni a márványterembe dr. Nagy Zoltán a választásokat követően? A polgármester zárásként jelezte, hogy a jegyzőkönyvet a napirendi pont minden javaslatával eljuttatja az önkormányzat a kórházigazgatóhoz.
Következőnek a KLIK fenntartásában működő ajkai köznevelési intézmények jelenlegi helyzetéről, az állami fenntartásról Egyházi Andrea tankerületi igazgató beszélt volna, ám ő sem vett részt a testületi ülésen, ezt Utassy István képviselő azzal indokolta, hogy Egyházi Andrea nem kapott engedélyt feletteseitől a megjelenésre, holott a város szakmai kérdésekben kérte a tankerületi igazgató válaszait.
Utassy István egy hosszabb lélegzetvételű szónoklatban kifejtette, hogy az óvodák az önkormányzat kezében vannak, ott rend is van, viszont az iskolák többsége már a tankerülethez tartozik, ami magával hozza, hogy se a pedagógusok, se a gyermekek, se a szülők nem merik nyilvánosan vállalni a véleményüket, mert félnek, ugyanis köztudott, hogy mindenkit megfigyelnek. Az igazgatók lehetőségei súlytalanok a rendszerben, míg a gyermekek leterheltsége egyre nő, akárcsak a közmunkások száma a 16 év fölötti fiatalok körében.
Dr. Horváth József alpolgármester szerint egy hatalmas bürokratikus rendszer részei lettek az iskolák, amivel helyben nem lehet érdemben foglalkozni, hiszen maga a rendszer is diszkriminatív, hogy mindenkinek lehet iskolája, csak a települési önkormányzatoknak nem.
Gerencsér Hilda képviselő a Nemzeti Alaptanterv (NAT) rugalmatlanságára hívta fel a figyelmet, elmondása szerint a benne foglaltak már nem állják meg a helyüket napjainkban, hiszen még mindig a lexikai tudás elsajátítását szorgalmazzák a kreativitás előtérbe helyezése helyett, problémát jelent szerinte a központosítás és hogy egyre inkább hiányoznak a főállású gyermekvédelmi szakemberek a rendszerből, míg problémás fiatalból egyre több van. Az elmondottakkal a képviselők hallgatólagosan egyetértettek, a megjelent állampolgárok pedig a rossz légkört húzták alá hozzászólásaikkal.
Rig Lajos országgyűlési képviselő a témához annyit fűzött, hogy minden államban három alappillérnek kellene megfelelően működnie, ez pedig a közbiztonság, az oktatás és az egészségügy, ehhez képest Magyarországon az utóbbi kettő romokban hever, de még külön minisztériumuk sincsen.
A testület döntött az önkormányzat 2017. évi költségvetésének visszaható hatályú módosításáról, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, és a fizetendő térítési díjakról szóló módosított 29/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról is. Határoztak a településrendezési eszközök módosításáról is, valamint az Ipari Park víziközműveinek tulajdonba vételéről. Megszavazták az ajkai 2326 helyrajzi számú ingatlanból épület és földrészlet értékesítését (Bercsényi „A” épülete) sport és rekreációs célokra, ha megfelelő pályázat érkezik. Szó esett többek között még a Városi Intézmények Működtető Szervezete intézményvezetői megbízására vonatkozó pályázat kiírásáról is. A testület zárt ülésen szavazott a Sportért díszoklevél, valamint az Ajka Város Sajtódíjának adományozásáról.
Leave a Reply