A Pünkösd az egyház meghatározásában lényeges ünnep. A keresztény teológia ennek a szent intézményrendszernek, amit egyháznak nevezünk, a születését Pünkösdkor ünnepli. A Szentlélek apostolokra kiáradásának emlékére a Húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn (Húsvétot követő ötvenedik napon) tartandó egyházi ünnep, amelyhez sokféle népszokás is kötődik. Májust Pünkösd havának is szokták nevezni.
A pünkösdi ünnepkörhöz változatos népszokások kapcsolódnak. Legismertebb a pünkösdi király és királynő választás, illetve több településen a május elsején állított májusfát ekkor „táncolták ki”, ami azt jelentette, hogy a fa körül versenyeket, játékokat rendeztek.
Néphagyományaink szerint e két napon a falusi közösségek népi versenyjátékokat – gerendahordás, hordóemelés, lovaglás – és tréfás viadalokat rendeztek saját örömükre. Versenyeztek a pünkösdi király címért a legények, így döntötték el, ki legyen az, aki egész évben ingyen – pontosabban a falu költségére – ihat a kocsmában. A pünkösdi király hivatalos volt minden lakodalomba, mulatságra, jószágait társainak ingyen kellett őrizniük, sőt kisebb vétségeket is büntetlenül követhetett el. Megválasztották párját, a pünkösdi királynét is, majd tréfásan ”összeházasították” őket egy esztendőre.
Egyes vidékeken a pünkösdikirályné-járás (cucorkázás) egy termékenységvarázslással összekötött köszöntő. Főszereplője a falu legkisebb, legszebb lánya. A „cucorkázó” lányok énekelve, táncolva körbejárták a falut, a kiskirályné feje fölé kendőt feszítettek, aki virágszirmot hintett, majd végül a kísérők magasba emelték ezzel varázsolva hosszúra a meglátogatott gazdaság kendertermését.
A mondókák, versek és dalok szövegei is erre utaltak: ”Szálljon erre a házra az Isten áldása, mint pünkösdi harmat a piros rózsára.”
A piros szín a szerelmet, a tűz lángját is jelképezheti, amivel meg is érkezünk a teológiai megközelítésbe. Az Újszövetségi Szentírásban a pünkösd görög kifejezés, ami azt jelenti, hogy ötven nap, vagyis Húsvét után pünkösd vasárnapja az ötvenedik nap. A Húsvét úgynevezett „mozgó” ünnep és a Húsvéthoz képest számítják ki, hogy mikor van pünkösd, ezért a pünkösd is „mozgó” ünnep. De mi is történt pünkösdkor, vagyis mit ünnepel a kereszténység? Ehhez egy érdekes, szimbolikus jelentésű bibliai történet kötődik: amikor együtt voltak a tanítványok, hirtelen hatalmas szélvész támadt, lángnyelvek ereszkedtek le, majd mindnyájan megteltek szentlélekkel. Ezután egy közösség, akik nem beszélték egymás nyelvét, egyszer csak érteni kezdték egymást.
A pünkösdi ünnepkörre érdemes lenne több figyelmet fordítani, hiszen egy jelentős és érdekes eseményről szól, a népszokásokat pedig át lehetne ültetni a mai korra – itt nem feltétlenül az egész évben ingyen “kocsmázásra” kell gondolnunk, de más humoros vagy bármilyen értékkel bíró jutalmakat bizonyára ki lehetne találni.
Leave a Reply