Mire képes a félelem nyomására az ember és hogyan nézhet szembe a múltjával? Többek között ezeket a kérdéseket vizsgálta Csabai Tamás irodalomtörténész, műfordító a Városi Múzeumban, A vérbíró estéje című előadásán. A programon Rónay György két regényével, A párduc és a gödölyével illetve az Esti gyors című alkotással kívánt fogódzót nyújtani a közönségnek a szakember.
A családias légkörben zajló esemény felvezetőjében a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó írójának életrajzát és munkásságát mutatta be az irodalomtörténész, illetve kitért a szerző műfordítói tevékenységére is. Rónay tollából vált ugyanis magyar fordításban elérhetővé a Kisherceg, a Pinokkió és többek között Balzac Szamárbőr című regénye is.
A bevezető gondolatokat követően Csabai Tamás az előadás kulcsszavainak értelmezésére illetve a filmes részletek bemutatására helyezte a hangsúlyt. Az irodalomtörténész szerint ennek a témának a feldolgozása csak több platform együttes értelmezése után lehetséges. A párduc és a gödölye valamint az Esti gyors című alkotások a kegyelem, a feloldozás, a félelem, a múlttal való szembenézés és a gyógyulás témakörét járják körbe. Mindkettőből készült filmes feldolgozás, előbbit Mihályfi Imre, utóbbit Fábri Zoltán rendezte.
Az előadás rávilágított, hogy tematikai felépítésük hasonló, mégis ellentétes megoldást hoznak a történetek. Mindkét elbeszélés alapjául a II világháború időszaka, valamint a későbbi megtorlásokkal teli rendszer szolgál. A főszereplők a háború idején követnek el olyan hibákat, amelyek egész későbbi életükre kihatnak. A félelem rabjai ők, akik a hatalom utasítására cselekszenek, később pont az ebből fakadó lelkiismeret-furdalás és az önmagukkal való szembenézés képtelensége roppantja össze őket. Végső elkeseredésükben tettükért felmentést vagy ítéletet várnak. Azt akarják, hogy valahogyan vége legyen a szenvedésüknek. Az egyik főhős tesz azért, hogy szembenézhessen a múltjával, esetében megtörténik a feloldozás, a másik benne ragad a saját maga kreálta sorstalanságban.
A filmrészletekkel és a megfelelő szövegrészletek felolvasásával az irodalomtörténész rámutatott, hogy ezek a kérdések még napjainkban is helytállóak, hiszen szembenézni önmagunkkal és elfogadni a korábbi döntéseink hibás mivoltát nem egyszerű. Most is bátorság kell hozzá. Azonban mindenkinek joga van ahhoz, hogy lezárhassa a múltat és tiszta lappal élhessen tovább.
Az előadást követő kötetlen beszélgetésen ennek a témának a további aspektusait vitatták meg a szakemberrel közösen a résztvevők.
Szántó Renáta
Leave a Reply