Pont ötven éve annak, hogy a történelemben Jeruzsálemet, Izrael fővárosát újra egyesítették. Erre világszerte megemlékeztek a zsidóság tagjai. Ebből az alkalomból az ajkai Hit Gyülekezete meghívására, június 8-án Ajkára érkezett Pécsi Tibor történész, aki előadást tartott a témáról Kié Jeruzsálem ? címmel.
A Hit gyülekezeti keresztényeknek azért fontos ez az esemény, mert maga Jézus is beszélt arról, hogy Jeruzsálemben egy bizonyos helyen lesz egy templom a Tempom-hegyen és abban fognak történni események, amik utalnak majd az ő visszajövetelére. A Biblia egyik legalapvetőbb tanítása az, hogy Jézus Krisztus jelenleg a mennyben, az atya dicsőségében tartózkodik, de a történelem végén újra megjelenik a Földön, hogy megbüntesse Izrael nyomorgatóit és elhozza Isten korlátlan uralmát a földre. Ezért Izrael és Jeruzsálem fontos, a Bibliában hívő keresztények számára.
Pécsi Tibor az előadását négy részből építette fel. A középkortól a hat napos háborún át a mai eseményekig vázolta Jeruzsálem életét és helyét a mai társadalomban. Rövid bevezető után az előadó az ötven éve történt eseményeket, a világtörténelem legrövidebb háborúját vázolta fel, ami mindössze hétfőtől szombatig tartott. Ebből kiderült, hogy Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök által összekovácsolt négyes szövetség tagjai: Egyiptom, Jordánia, Szíria, és Irak elkötelezték magukat egy Izrael elleni nagy háborúra.
Ötven éve, 1967. június 5-én, hétfőn az izraeli harci gépek megelőzték a négy arab országot és összehangolt előre támadást, csapást mértek az egyiptomi légierőre. Az izraeli hadsereg csupán százezer főből, háromszáz repülőből és nyolcszáz tankból állt, míg az összevont arab csapatok 550 ezer embert, kétezer-ötszáz tankot és kétezer repülőgépet tömörítettek. Ez azt jelentette, hogy a támadó szövetségesek sokkal inkább fel voltak fegyverkezve. A hirtelen előre mért támadást rádiózavarral kezdték, ami miatt estére már Izrael uralta az egész Közel-Kelet légterét. Másnap megindult a szárazföldi támadás, átlépték a tankok a fegyverszüneti szakaszokat és ahogy a történész fogalmazott – mint kés a vajban haladtak előre az Izraeli csapatok. Így érkezett el június 7-e, szerda amikor a Jeruzsálem környéki hegyeket is megtisztították az Izraeli csapatok a Jordánaiaktól. Felszabadították Jeruzsálem óvárosát. Ez hatalmas örömre adott okot, mert 19 év után először ülhetett le újra zsidó ember a sirató falnál, de a háború itt még nem ért véget.
A Mitla-szorosban áttörték a zsidók az egyiptomiak védelmi vonalát is, ami miatt Nasszer elnök rájött, hogy a harc elveszett és elfogadta a tűzszünetet. Ehhez a tűzszünethez a következő napokon Szíria is csatlakozott, így szombatra a hatnapos háború véget is ért.
Az előadás második részben szó volt Jeruzsálem történetéről. Pécsi Tibor hangsúlyozta, hogy ez az ősi hely a béke városa, ahol találkozik három világvallás, a zsidó, a keresztény és az iszlám. Muzulmánok szerint a város egy szent hely, a zsidóknak a béke városa, a keresztény világ szemében Jézus elítélésének, keresztre feszítésének és feltámadásának helyszíne. Mindhárom vallásnak van itt szent helye. A zsidók Dávid király vezetésével elfoglalták a várost, itt állt Mórija-hegyén Jeruzsálem első szentélye, Salamon király temploma is. Majd a helyén a babiloni fogság után felépült a rómaiak által lerombolt második templom is. Ennek az egyedüli megmaradt fala, a Sirató-fal. A zsidó hit szerint Isten az itt összeszedett porból teremtette Ádámot, itt ölte meg Káin Ábelt és akarta Ábrahám feláldozni Izsákot. S ami a legfőbb ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot.
Az előadás végén Pécsi Tibor a Zsoltárok könyve 132. részével tisztázta a mindenki által várt nagy kérdést, hogy valóban kié is Jeruzsálem? – miszerint: Mert Siont választotta ki az Úr, ezt szerette meg magának lakhelyül. Ez lesz nyugvóhelye örökre. Itt lakozom mert ezt szeretem.
Az előadást és a történésszel készített riportot visszanézhetik:
Leave a Reply