A mélyszegénységben élő családok számára a kitörési lehetőségről, a felzárkóztató programokba történő bevonásukról zajlott konferencia a Nagy László Szabadidőközpontban. Az előadásokon elhangzott, hogy az érintettek helyzetének javításához elsősorban az ő akaratuk és társadalmi összefogás, hosszú távú programok, együttes problémamegoldás szükséges.
A mélyszegénység, amely gyakran együtt jár a társadalmi kirekesztettséggel, az élet minden területét, képzettséget, munkaerőpiaci részvételt, egészséget, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az érdekérvényesítő képességet érinti. Mindezeket fejlesztve, kiutat mutatva érhető el a javulás.
A tanácskozás résztvevőit dr. Jáger László címzetes főjegyző köszöntötte. Az első előadó, Csutiné Turi Ibolya, Sárkeresztúr polgármestere kifejtette, a legfontosabb, hogy a célcsoport tagjai megértsék, együttműködéssel javíthatják az életminőségüket, a munkaerőpiaci helyzetüket, képzettségüket. A legnagyobb gondot Sárkeresztúron is a munkanélküliség okozta, amely 2500 lakosuk közel húsz százalékát érintette. Az okok kutatásakor kiderült, hogy ezért elsősorban az alacsony iskolai végzettség tehető felelőssé. Nem egyedi eset, hogy a fiatalok 15-16 évesen az ötödik osztályból maradnak ki. Megszervezték számukra a tanfolyamot, amelyen három hónap alatt elvégezhettek egy általános iskolai osztályt. Néhány hete harmincegyen szereztek bizonyítványt, tízen a nyolcadik évfolyamot végezték. Szeretnék a programot folytatni mindaddig, amíg mindenki elvégzi az általános iskolát, így már betanított munkásként eséllyel indulhat a munkaerőpiacon, valamint megszerezheti a gépjárművezetői engedélyt.
A polgármester kifejtette, hogy aki régóta kiszorult a munkaerőpiacról, azt a közhasznú foglalkoztatással lehet visszavezetni oda. A közmunkában újból hozzászokik ahhoz, hogy időre oda kell érni, alkalmazkodni, együttműködni a munkatársakkal. Ezen a téren értek már el eredményeket. Számos korábbi munkanélküli hosszú ideje munkavállaló. Aki nem tud a munkaerőpiacon boldogulni, annak a közfoglalkoztatásban keresnek olyan elfoglaltságot, amiben kibontakoztathatja képességeit, amely erősíti az önbecsülését. Kosárvesszőt termesztenek, kosarat fonnak, majd a kosárfonók bemutatóra járnak, eladják, amit készítettek. Mások vályogból házakat építettek. Helyben készítették a vályogtéglát. Öt ház épült fel így, amelyekbe három hónapja költöztek a lakók. Az önkormányzat figyel arra, hogy a házakat, azok környékét rendben tartsák. Az egyik kisgyermekes családhoz rendszeresen jár a védőnő, aki elmondta, hogy az épületben rend van és tisztaság. Az önkormányzat célja, hogy közösséget teremtsenek. Kulturális és sportrendezvényeket, egészségügyi előadást szerveznek, amelyekre nagy az érdeklődés. A gyerekeken keresztül szólítják meg a családokat.
Tóth Zsuzsanna, a Komplex Telep-Program vezetője előadásában elmondta, hogy a közösségi programokra a gyerekeken keresztül lehet legkönnyebben megnyerni a szülőket, a nagyszülőket. A program, amely 2013-ban kezdődött és hamarosan befejeződik, legnagyobb eredménye az, hogy a hátrányos helyzetű és a segítségre nem szoruló csoportok között megkezdődött a közeledés, közösen ünnepelnek, sportolnak, a gyerekek játszanak. A mélyszegénységben élők érdekérvényesítő képessége nőtt, kialakult az igényük a tisztaságra, a kulturált viselkedésre. A program keretében táplálkozási, egészségügyi, közlekedésbiztonsági ismereteket is kaptak.
Kiss Renáta, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa a szociális szövetkezetek közösségformáló hatásáról beszélve kifejtette, a szövetkezet egy vállalkozási forma, amelynek fontos, de nem egyedüli célja a profittermelés. Ezen a módon a hátrányos helyzetű csoportokat is tudják foglalkoztatni, a profit egy részét a közösség egészének hasznos programokra fordíthatják. A szociális szövetkezetek nem nagyüzemi, hanem kis mennyiségű, manufakturális termelésre rendezkedtek be. Nem csupán mezőgazdasági termelést és feldolgozást, hanem bármilyen, a közösség által igényelt szolgáltatást végezhetnek.
Gyakori, hogy a szövetkezetek több lábon állnak, többféle tevékenységet végeznek, így, ha valamelyik egy ideig nem termel nyereséget, a többi hoz annyit, amelyből a működést finanszírozhatják. A szövetkezetek alapításában magánszemélyek, önkormányzatok és karitatív célú civil szervezetek is részt vehetnek.
Preininger-Horváth Edina, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának ismertetésekor kifejtette, hogy a segítség csak úgy lehet hatékony, ha az érintettekkel együtt végzik a szakemberek, nem helyettük akarják megoldani a problémákat. Az előadó kijelentette, a szocializációt már a gyermek születését követően el kell kezdeni, hogy ne hátránnyal induljon az életbe. A Biztos Kezdet Gyermekház már születéstől fogadja a hátrányos helyzetű családok gyermekeit édesanyjukkal együtt. A felnőttek megtanulják, milyen életkorban hogyan kell foglalkozni a gyerekkel, közösen főznek, előadásokat hallgatnak, konyhakerti termelést folytatnak.
Az esélyegyenlőségi sorozat következő programja szeptember 18-án lesz az Agorán, ahol az érdeklődők megtapasztalhatják, hogy milyen fogyatékkal élni.
A konferencia résztvevőit dr. Jáger László jegyző köszöntötte
Fotó Tisler
Leave a Reply