Minden rendben zajlott Ajka város rendkívüli testületi ülésén az ötödik napirendi pontig, a dr. Ádám Istvánról, Ajka város díszpolgáráról elnevezendő közterület nevének határozatba iktatásáig. A polgármester kérdésére Dorner László bizottsági elnök közölte, hogy ők támogatják a határozati javaslatot. A “hatvenezer dolláros kérdést” Táncsics Tamás (FIDESZ-KDNP) tette fel: Felmerült-e más személy neve is a közterület elnevezésekor? Nem merült fel, közölte a polgármester. Ezzel meg is adta adta az alaphangot egy több mint fél órás – időnként méltatlan – vita lefolytatásához.
Dorner László a polgármester rövid válaszát ezt azzal egészítette ki, hogy Ajka város fejlődésében kimagasló eredményeket ért el a javasolt személy, sőt a város szeretete családtagjaira is átsugárzott. Ezen állítását érvekkel is alátámasztotta. Többek között azzal, hogy Dr. Ádám István néhai tanácselnök unokája mintegy 10 millió forint adományt gyűjtött össze az Egyesült Államokban és ezt át is utalta a Zöldike Alapítvány javára, ami – pályázati
pénzek híján – jelentősen hozzájárult az óvoda ősszel befejeződő felújításához. Pad Ferenc tanácsnok visszaemlékezve meggyőzőnek tartja az akkori tanácselnök ténykedését, akinek a munkája során felvirágzott a város.
Ravasz Tibor képviselő úgy vélte, hogy a baloldal ebben a kérdésben meggyőzhetetlen, nem érzékeli a felmerülő morális kérdéseket, amelyek később a város lakosságát is megoszthatják. Némileg csapongó érvelésében megemlítette a város által bezárásra ítélt, majd mégis felújított Zöldikék óvodát, az országban létező helységnév rendeleteket, amelyek ellenére (és a kormányhivatal határozatával szembe menve) még mindig létezik Úttörő utca Ajkán és bizalmát fejezte ki abban, hogy további tanácselnökökről “esetleg Pap Jánosról” nem történik majd közterület elnevezés… Táncsics Tamás azzal fokozta az előtte szóló által elmondottakat, hogy szerinte a jelenlegi szocialista vezetést már további adósság nem terheli, mivel 2004-ben Ajka város díszpolgári címet adott az egykori tanácselnöknek. Ez már életműdíjnak számít.
Korábban el lehetett volna már nevezni ezt a parkot. Például dr. Matusovits Leóról, aki itt élt és még kilencven éves korában is gyógyított. Táncsics úr is úgy vélte, az elnevezés sértheti azok érzelmeit, akik visszasírják az egykori községházát és a Nirnsee-kastélyt, amit annak idején “ledózeroltak a Pápáról idehozott orosz tolólapos harckocsik”. De visszasírta a régi szép emlékű Huta utcát, ami ma akár turisztikai látványosság is lehetne. Leszögezte, hogy
véleménye szerint minden bontás annak idején pártutasításra történt, amit dr. Ádám István végre is hajtott. Állította: az akkori városvezetés tervbe vette a belvárosi templom lebontását is, amitől a közvélemény nyomására lépett csak vissza.
Schwartz Béla polgármester vadnak és valótlannak nevezte Táncsics Tamás állításait. Azt pedig egyenesen marhaságnak tartotta, hogy Pápáról tolólapos harckocsik érkeztek volna a városba a rombolás elvégzésére. Mivel már akkoriban is Ajkán dolgozott, képviselőtársa élénk képzelőerejének tulajdonította állításait. Megkérte Táncsics Tamást, ne vonja kétségbe dr. Ádám István városépítő tevékenységét, amit ő csak “kávé Franck-os doboz húzogatása közben” szemlélhetett.
Pákai Péter bizottsági elnök a képviselő testülethez méltatlannak találta az elhangzottakat. Azt pedig egyenesen ízléstelennek, hogy dr. Ádám István városépítő tevékenységét hovatovább városrombolásnak igyekszik az ellenzék beállítani. Ő ott nőtt fel az akkori parasztházak között és néhány épületen kívül valóban nem lehet több értékeset említeni, ami áldozatul esett a modern városkép kialakításának. Szerinte a kérdést jól látja Táncsics Tamás: azt kell
eldönteni, a város díszpolgára méltó-e arra, hogy közterületet nevezzenek el róla?
Fülöp Zoltán leegyszerűsítésnek nevezte Pákai Péter szavait. A pénzügyi bizottság ülésén is kérdésként vetette fel: megszondázták-e a város lakosságát ebben a kérdésben? Szerinte egy, az előző “kommunista diktatúrában” dolgozó ember neve ma is rosszul cseng majd több ember fülében, még ha sokat is tett annak idején a városért. Ilyen módon ennek a képviselő testületnek nincs joga dönteni – húzta alá a képviselő.
Schwartz Béla “sajátosnak” nevezte képviselőtársa érvelését annak tükrében, hogy a képviselő testület feladatkörei közé tartozik a közterületek elnevezéséről való döntés. Táncsics Tamás újabb hozzászólásában azt állította, hogy “saját szemével látta” a tolólapos harckocsikat 1975-ben. Tizenöt éves volt akkor és látta az eseményeket.
A polgármester ezt nem állhatta meg szó nélkül. Megkérdezte képviselőtársát – ha már olyan jó megfigyelő – meg tudná-e említeni valamelyik harckocsi azonosító számát? Táncsics Tamás erre a kérdésre nem válaszolt. Egyébként a jelenlegi polgármester 1974 szeptember elsejétől dolgozik Ajkán, és hozzászólásában kizártnak tartotta, hogy egy ekkora felfordulás a városközpontban elkerülte volna a figyelmét. “Őrült gondolatnak” tartotta a templom
lerombolásáról szárnyra kapott pletykákat is, amiről ő a hivatalban nem tudott, de egy tizenöt éves fiú Ajka utcáin igen. “Csodagyereknek” nevezte Táncsics Tamást, akinek ilyen képességekkel már régen egy köztársasági elnöki székben kellene ülnie – valamelyik Dél- amerikai banánköztársaságban.
Ravasz Tibor szórakoztatónak nevezte a polgármester expozéját, majd megpróbálta félremagyarázni Pákai Péter szavait, aki “értéktelen parasztházakról”beszélt és ezek szerint értéktelennek tartja az ugyancsak lebontott Nirnsee-kastélyt is. Az ajkai Városszépítő egyesület könyvét ajánlotta a jelenlévőknek olvasásra, ami jól taglalja a városépítés/rombolás ellentmondásos kérdéseit.
Az ismét megszólaló polgármester szerint “történelmi belvárosról” beszélni Ajka esetében, ami akkoriban egy falu volt – annak is igen szegényes – értelmetlen dolog. “Régi képekből” nem lehet létrehozni egy történelmi városmagot.
Dorner László mosolyogtatónak tartotta az elhangzottakat és a politikai elemek elhagyását javasolta. Szakmai viták gyakoriak a világban is, minden korszak másképp látja az építészeti kérdéseket, és itt is erről kellene, hogy szó legyen. Szerinte Táncsics képviselőtársa előszeretettel sorol mindenkit a “városképet romboló” kategóriába, például azokat is feljelentette – többek között Dorner Lászlót – akik a FIDESZ-szimpatizánsok által kihelyezett ál-választási plakátokon szerepeltek annak idején. Ki is hallgatták többedmagával a székesfehérvári rendőrkapitányságon. Ezeknek a “városrombolóknak” azóta már két ciklusban is bizalmat szavaztak a választók – ezért nem érdemes ide keverni a politikát – mondta Dorner László és támogatásra méltónak ítélte a határozati javaslatot.
Pákai Péter bizottsági elnök egy érzékletes példával támasztotta alá, hogy “Ajka öreg város lehet, de a pápaihoz hasonló ódon városrészek soha nem lehetnek benne”. Elismerte, hogy négy-öt értékesebb valóban volt az eltávolítottak között, ebben egyetért Ravasz Tiborral, de kikéri magának a képviselő csúsztatását. Táncsics Tamáshoz költői kérdést intézett: “Miért nem mindegy, hogy tolólappal ellátott szovjet harckocsi, vagy a legmodernebb amerikai dózer végzi a bontásokat?” Egyébként az előterjesztés megszavazását javasolta.
Dr. Horváth József alpolgármester a vita lezárásaként megfogalmazta, hogy 1959-ben lett város Ajka, de akkor egy szegényes, infrastruktúra nélküli város volt. Dr. Horváth, miután 1969 óta él a városban, szinte tősgyökeres ajkainak mondhatja magát, és emlékszik arra, hogy akkoriban még csak gumicsizmában lehetett megközelíteni a timföldgyár környékét. Ádám István azok közé tartozott, akiknek volt ereje és munkabírása ahhoz, hogy az akkor is szerényen rendelkezésre álló fejlesztési pénzek felhasználásával, kitartó lobbi tevékenységgel, munkatársaival együtt, egy szegényes faluból, több településsel együtt 1990-re igazi várost varázsolt Ajkából. Szálljanak kicsit magukba a jobboldalról hozzászólók és tegyék félre demagóg politikai nyilatkozataikat, rossz gyerekkori emlékeiket. akkor bizonyára elismerik, hogy Ádám István, aki a város díszpolgára megérdemli, hogy egy parkot nevezzenek el róla.
Ő sem emlékszik orosz tankora, bár abban az időben a Kossuth utcában lakott…
Schwartz Béla, mint Ádám István egykori munkatársa, több mindenben pontosította az előtte elhangzottakat. Újra cáfolta Táncsics Tamás állításait, többek között a templombontással kapcsolatos elképzeléseket is. Szerinte a képviselő egyszerűen demagóg és a jelenlegi propaganda annyira megfertőzte, hogy képtelen a realitás talaján álló értékítéletet alkotni. Kétségbe vonta, hogy az ellenzéki képviselők ismernék Ajka történelmét, amihez Ádám István munkássága szorosan hozzá tartozik. Az egykori tanácselnöknek késhegyig menő vitái voltak az akkori pártállami vezetéssel és ő teremtette meg a modern város alapjait. Elindította a helyi járatú autóbusz közlekedést és működőképessé, élhetővé tette a várost, ahová “ezer helyről” érkeztek a betelepülők. Megemlítette Borsos Miklóst, aki Ajkára kerülvén elérte azt, hogy ne “térelválasztó falakat” építsenek a városban, hanem hagyjanak nyílásokat a “megfelelő lét és infrastruktúra kialakítására”. Fekete István ajkai kultuszát is Ádám István teremtette meg, a jobboldali képviselők pedig vélhetően még egy könyvét sem olvasták el Feketének. Az ellenzék hozzászólásaival levitézlett ennek a napirendi pontnak a vitájában -zárta hozzá szólását a polgármester.
Az előterjesztést nyolc igen és három nem szavazattal, valamint egy tartózkodással elfogadta Ajka város képviselő testülete. Az Ádám István park avatására várhatóan szeptember végén kerül sor.
https://www.youtube.com/watch?v=Ib8X0Rg9DOo
Leave a Reply