Több másik mellett azzal a kérdéssel vonultak csendes demonstrálók az Ajkai Járásbíróság elé március 10-én, hogy „mióta nevel borjút a bika?”. A tüntetést egy nagymama szervezte egy unokájával kapcsolatos gyermek-elhelyezési per kapcsán.
A nagymama szerint a járásbíróság ítéletét – hogy a hatéves unokáját elszakítsák az édesanyjától, és az apjánál helyezzék el – semmi nem indokolja. A lánya nem folytat deviáns életvitelt, nem alkoholista, nem kábítószeres, nem prostituált, nem folytat bűnöző életvitelt, nem elmebeteg, hanem 8 órás munkahelye és saját lakása van. A hatéves kisfiú jelenleg még együtt él mindkét szülővel és az apai nagyanyjával egy Ajkához közeli településen. A harmadik éve zajló válóper a gyermeket is, és az anyját is nagyon megviselte.
A megmozduláson több mint huszonöten vettek részt, főleg anyai ági rokonok, barátok, ismerősök és anyák, de voltak szimpatizánsok is. A tüntetők szerint a bíróságnak nem szabadna támogatnia azt, hogy gyakorlatilag bármelyik édesanyától elperelhesse az apa a szülői felügyeleti jogot, a bíró nem asszisztálhat a lelki terrorhoz, és nem hagyhat tönkretenni anyákat és gyermekeket.
A tüntetést szervező nagymama nemcsak az ítélettel, hanem az egész bírósági eljárással is elégedetlen, szerinte a bíróság a felek tanúit sem egyformán hallgatta meg. Az anya jogi képviselője bízik abban, hogy a másodfokú eljárásban megváltoztatják a döntést. Dr. Berecz Zsolt tisztában van azzal, hogy nem egyedi eset, hogy apának ítélnek gyereket, de elmondása szerint azok az apák saját háztartást vezetnek, jellemük és magatartásuk megalapozza a gyermek náluk történő elhelyezését. Rámutatott: egy ítéletből le kell szűrődnie annak, hogy mik a valósak, és mik nem valósak a perben elhangzott hivatkozások, és ki kell derülnie annak is, hogy ami nem valós, azt miért nem fogadta el a bíróság. Az ügyvéd szerint jelen ügyben ez nem történt meg, csak az anyával kapcsolatban fogalmaztak meg kritikákat, az apára nézve kedvezőtlen hivatkozások kimaradtak az ítéletből.
Meg szerettük volna kérdezni az érintett édesapát is, aki azonban többszöri hívásunkra sem vette fel a telefont, ezért felkerestük otthonukat, ahol az apai nagymamával találkoztunk. Ő nyilatkozott az egyik legnézettebb kereskedelmi televíziónak, de éppen erre a korábbi megszólalására hivatkozva azt mondta, a fia nem szeretné, hogy még egyszer kamera elé álljon.
Ebben a gyermek-elhelyezési perben az Ajkai Járásbíróság elnöke volt a bíró, aki helyezett már el kisiskolás korú gyermeket ideiglenes intézkedéssel olyan apánál, aki soha nem élt együtt a gyermekkel. Abban a végzésben szerepelt, hogy a becsatolt igazságügyi szakértői vélemény szerint rendkívül szoros, már-már szimbiotikus érzelmi kötelék fűzte a gyermeket az édesanyjához. A 2013-ban hozott döntést a Veszprémi Törvényszék megváltoztatta, és az apa ideiglenes intézkedés iránti keresetét elutasította. Az ügyben azóta már megszületett az elsőfokú ítélet is, a gyermeket az Ajkai Járásbíróság – immár egy másik eljáró bíróval – az anyának ítélte.
A tüntetés kapcsán az Ajkai Járásbíróság elnöke nem adhatott interjút, dr. Laczkó Henriett, a Veszprémi Törvényszék sajtószóvivője pedig közölte, hogy a Veszprémi Törvényszék nem kíván nyilatkozatot előterjeszteni nem jogerősen befejezett családjogi ügyekben. Megkérdeztük, hogy mennyire volt gyakori az utóbbi három évben, hogy 12 évnél fiatalabb gyermeket az Ajkai Járásbíróság nem az anyának ítélt, illetve milyen arányban hagyták jóvá másodfokon ezeket a döntéseket. A sajtószóvivő tájékoztatott, hogy a bíróság nem vezet semmilyen kimutatást arról, hogy a gyermek-elhelyezési perekben milyen arányban kerülnek a gyermekek az egyik vagy a másik szülő gondozásába…
Azt is szerettük volna tudni többek között, hogy mennyire követelik meg családjogi ügyekben a bíróktól, hogy saját élettapasztalatokkal rendelkezzenek a gyermeknevelés terén; meddig terjed a bírói szabadság; valamint, hogy a döntések másodfokon való megváltoztatásának az eljáró bíró számára milyen következményei vannak.
A sajtószóvivő csupán annyit közölt, hogy természetesen a fellebbezés során lehetőség lesz a felvetett szempontok ismertetésre, majd a másodfokú eljárásban történő elbírálására.
Zs.G.E.
Napjainkban bevett gyakorlat, hogy a gyermek-elhelyezési per alatt – és gyakran még utána is – a felek különböző egyéb bírósági és hatósági eljárásokkal próbálnak nyomást gyakorolni egymásra, és közben a hatóságokra is. Ez nyilván annak a szülőnek sikerül jobban, akinek nem kell munka mellett még gyermeket is nevelni. Már pusztán a bejelentés elég egy eljárás megindításához, az eljárások pedig hosszan elhúzódnak, és a bejelentések, keresetek alaptalanságára is csak hónapok, évek múlva derül fény. Mivel jogérvényesítési lehetőségre korlátlanul lehet hivatkozni, így legálisan teheti pokollá a gyermek-elhelyezési per jogerős vesztese a gyermeket gondozó szülő életét.
Leave a Reply