A Finn irodalom és műfordítás Magyarországon címmel Bába Laura, az ELTE Finnugor Tanszékének oktatója, műfordító tartott előadást a művelődési központban, november 4-én. A színvonalas irodalmi estet az Ajkai Magyar – Finn Baráti Egyesület szervezte.
A finn irodalomról tudni kell, hogy a regényeik nem feltétlenül Finnországban játszódnak, de ha mégis, nem biztos, hogy finn író tollából származnak. Ne lepődjön meg azon sem az olvasó, ha éppen svéd nyelven íródnak finn helyett. De mielőtt még teljes lenne a káosz és az értetlenség a fejekben, megpróbáljuk röviden bemutatni a „kalevalai” nép sokszínű műveltségét.
A Kalevala talán a legismertebb finn alkotás, remélhetőleg sokan ismerik. Köztudott, hogy eredeti népköltészeti anyagokon alapul. Azt azonban kevesebben tudják, hogy ebben a formájában, ahogy mi ismerjük, a különálló énekeket, varázsigéket és sirató énekeket a szerző összedolgozta. Kiszakította az eredeti autentikus környezetből és szerkesztett belőle egy összefüggő cselekményszállal rendelkező művet – ami a finnek nemzeti eposzává vált. Az első változat 1835-ben készült el, a bővített, kompozícióját tekintve is újabb változat 1849-ben jelent meg. A művet történelemkönyvként is olvasták a finnek. A legtöbbet fordított finn irodalmi alkotás, ugyanis hatvan nyelven tolmácsolták. Mi magyarok kiváltságos helyzetben vagyunk, mert öt teljes magyar nyelvű Kalevala fordítás létezik. Elsőként Reguly Antal, a finnugor népek kutatója fordított belőle részleteket, aki idén éppen kétszáz éve született. Az 1840-es években járt Finnországban, a Kalevala első kiadásával ismerkedhetett. Fordításai kéziratban maradtak fenn. A legnagyobb hatás a Vikár-féle századfordulós fordítás.
A szakember kitért a kalevalai versformára, beszélt az epikus, a lírai és a rítus énekekről, a számunkra szokatlan úgynevezett menyasszony siratókról, melyeket énekelve adtak elő – hangfelvételekkel színesítette az érdekes bemutatót. Hozzátette, hogy a kalevalai énekhagyomány ma már nem olyan tradíció, mint ahogy a régi közösségekben, de jelenleg is él Finnországban, ugyanis versíró versenyeket rendeznek a kalevalai versformában. Emellett a dallam is tovább él, vagyis akik eddig úgy gondolták, hogy Finnország az „ezer tó” és „millió szauna” országa, tudniuk kell, hogy a heavy metal zenekarok is otthon érzik benne magukat. Bármilyen meglepő, a „zúzásban” is benne él a kalevalai dallam. A népköltészetnek persze vannak szelídebb formái is, mint a legkisebbeknek íródott állatmesék, de a tündérmesék, az úgynevezett novellamesék, a regék, a legendák, a közmondások és a találós kérdések is a prózai alkotásokhoz tartoznak.
Az ország történelmi múltja is szorosan kapcsolódik az irodalomhoz. Az oktató elmondta, hogy a finnországi írásbeliség kezdetei a katolikus középkor időszakára tekintenek vissza. A mai Finnország nagy része az i.sz. 12. század során került egyszerre a svédek, illetve a katolikus egyház befolyása alá. Az írásbeliség is ebben az időszakban kezdődött, ami inkább latin nyelvet jelentett. 1527-től elindult a svéd birodalomban a reformáció, aminek következtében az evangélikus vallás követője lett a korábban katolikus befolyás alatti Finnország. Mivel a reformáció legfőbb törekvése a Bibliának a népnyelvre való lefordítása, elindult a finn nyelvű irodalom is – ami leginkább liturgikus volt, hiszen szépirodalom még nem volt ebben az időszakban.
Ám a következő száz év folyamán történt egy fontos változás. A svéd nyelv egyre fontosabbá vált a művelt rétegek életében – amit az egyetem megalapítása tovább erősített. A 17. században jelent meg a színjátszás és a világi költészet, ugyanakkor létezett a finn nyelvű líra, de népszerű volt továbbra is a vallásos költészet. A paraszti dalok is elterjedtek, melyek a háborúkról, a járványokról, az éhínségről szóltak. Megrendelésre írt alkalmi dalok mellett históriás énekekkel is találkozhatunk ebben az időszakban. Ezt követően a barokk, a rokokó hatásával is megismerkedhetünk, ami a finnországi svéd alkotók műveiben jelenik meg. A 18. század vége a felvilágosodás korszaka volt, ekkor már szinkronban van a finnországi művelődés a nyugat európaival. Finnország a 19. század eleje óta már az Orosz Birodalomhoz tartozott, megjelent ennek hatása nem csak az irodalomban, hanem a képzőművészetekben is. A finn nyelvű irodalom a 19. század második felében jött lendületbe, mivel a diákok ekkor részesültek először finn nyelvű iskolai oktatásban.
Finnországban két hivatalos nyelv van: a finn és a svéd. Az első finn nyelvű regényt Aleksis Kivi írta, A hét testvér klasszikus alkotássá nemesült. (A regény tartalmát röviden bemutatta az előadó, amit itt most azért nem teszek meg, mert érdemes venni a fáradtságot a kedves olvasónak és kikölcsönözni az ajkai könyvtárból a művet.)
Aki a történelmi témájú könyveket részesíti előnyben, annak ismerősen hangozhat Mika Toimi Waltari finn író egyik legismertebb, az ókori Egyiptomban játszódó alkotása, a Szinuhe. (Az író magyarok iránti érdeklődését és elköteleződését mutatja, hogy jelentős összeggel támogatta a fóti gyermekvárost) A második világháborút követő években a háború feldolgozása volt a könyvek témája. Väinö Linna Az ismeretlen katona című regényében is ezzel foglalkozik.
Az oktató kiemelte a Nobel-díjas Frans Eemil Sillanpää: Emberek a nyári éjszakában című írását, melyben a szereplőknek nem a teljes életével ismerkedünk meg, hanem csak egy-egy kiragadott szegletével.
A kortárs finn irodalmat leginkább a sokszínűségével lehet jellemezni. A finnek inkább prózaolvasók, de szívesen járnak olyan programokra, ahol a költészet élőben megjelenik: felolvasó estekre, slam poetry rendezvényekre. A regények közül újra népszerű a történelmi regény, fókuszba kerültek a női sorsok. A Tisztogatás Sofi Oksanen munkája, akinek egy műalkotás a megjelenése is, ugyanis az éppen aktuális új kötetéhez dizájnolja a saját külsejét. Leginkább az észt témájú könyveiről ismerik, a hatalom birtokosai és alávetettjei közötti viszony áll műveinek középpontjában. Rosa Liksom: A 6-os számú fülke címmel kiadott könyve egy érdekes vonatútra invitálja az olvasót.
Kari Hotakainen munkái szintén nagyon szépszerűek. Az életkereskedő-ben különös üzletet köt egy ihletét vesztett író, de az igazi sikert Az ismeretlen Kimi Räikönnen életrajzi könyve hozta meg számára, miután négyszer annyit adtak el belőle, mint az előzőleg legnagyobb példányszámban eladott könyvből.
Leave a Reply