Ajka Város Önkormányzata és a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ az „Ajkai Grafikai Műhely és barátai köszöntik a 60 éves Ajkát” címmel képzőművészeti kiállítás szervezett. A rendezvény megnyitójára a művészeket, illetve a művészetbarátokat november 2-án várták a művelődési központ kiállítótermébe. A kulturális program nagyszámú érdeklődőt vonzott. A házigazda szerepét Csabai Tibor, az Ajkai Grafikai Műhely művészeti vezetője vállalta magára. A kiállítás mottója: a látható világ és benne a megfestett város.
Elsőként Schwartz Béla polgármester mondott köszönetet a művészeknek, akik évtizedek óta hozzájárulnak a város fejlődéséhez, illetve a lakosság „kultúrszomjának” kielégítéséhez. Kiemelte, hogy országos viszonylatban kimagasló az ajkaiak kultúra iránti igénye, sőt, nemzetközi hírű.
Bábics Valéria, az intézmény igazgatója ismét megható versekkel készült, Kányádi Sándor: Felemás őszi ének és Márai Sándor: Ajándék című költemények tolmácsolásával emelte a rendezvény színvonalát.
Hegyeshalmi László festőművész, a Veszprémi Művészetek Háza igazgatója nyitotta meg a tárlatot és köszöntette az ünneplő közösséget a jubileumi eseményen. Köztudott, hogy 1959. november 1-jén nyilvánították várossá Ajkát, a művész alapos felkészültségéről árulkodott, ahogy bemutatta a város földrajzi elhelyezkedését, történelmi hátterét. Igyekezett röviden összefoglalni az elmúlt háromezer évet, nehogy a vendégek „rémülten meneküljenek a büfébe”. A keltákkal összefüggésben részletesen kitért a Halloween, a Mindenszentek, a Halottak napja kultúrtörténeti vonatkozásaira.
Megtisztelőnek érezte, hogy együtt ünnepelhet művészbarátaival, beszélt a város építészetéről, amit a kultúra, a művészetek tesznek teljessé. Kiemelte az ötven éves művelődési központot is, amely 1969-ben nyitotta meg kapuit, azóta intenzíven és aktívan működik.
Szubjektív kitérőjében személyes élményeket is megosztott a látogatókkal. Elmondása szerint 1959-ben Bartha László, Kossuth-díjas festőművész Ajka címmel képsorozatot festett a Timföldgyárról, mivel nagyon inspirálta az ipari környezet. A sorozat egy része a Laczkó Dezső Múzeumban van, a többiről nem lehet tudni pontosan hol található. Említést tett az úgynevezett üzemi ösztöndíjról, amivel a képzőművészeket támogatták, akik cserébe szakköröket vezettek – támogató üzemek működtek Ajkán is. A művész személyesen ismerte Bartha Lászlót, akinek a haláláig mester és tanítványa kapcsolatban álltak egymással.
Az előadó azzal folytatta mondanivalóját, hogy az akkor még nagyon fiatal – 24 éves – városban 1982-ben a művelődési központban „született” az Ajkai Grafikai Műhely, melynek szemtanúja és résztvevője is volt. Koncepciójuk szerint grafikai sokszorosító eljárásokkal dolgoztak (rézkarc és annak változatai), ami hihetetlen változáson ment keresztül, korábban elképzelhetetlen technikák, eszközök, eljárások jelentek meg, amiket a kiállításon is felfedezhetnek az érdeklődők.
A civil szervezet részt vesz Ajka város életében, kiállítások, gyermektáborok szervezésében. Nagyon fontos, hogy a képzőművészeti csoport véleményt nyilvánít képzőművészeti alkotások létrehozásában, képviselői folyamatosan részt vesznek a zsűrizés folyamatában, köztéri alkotások elbírálásában.
Talán kevesen tudják, de a sikernek ára van és nem titka, Csabai Tibor szavait idézve: „Mindig kell egy kitartó, meghatározó személyiség, egy felkészült, megszállott, szenvedélyes ember és egy összetartó közösség, különben egy ilyen műhely nem ünnepelheti a 37. születésnapját.”
Névjegy:
Az Ajkai Grafikai Műhelyt 1982-ben 17 képzőművész alapította, amelynek szakmai munkájában az évek során több tucat, mára már neves grafikusművész is részt vett. Kéri Imre 1992-ig irányította a műhely művészeti tevékenységét, a feladatot ezután Csabai Tibor vette át, majd 1999-től egyesületté alakultak. Ajkai Grafikai Műhelynek hívjuk ma is, de már „emigráltak” Magyarpolányba, mert ott sikerült megteremteni az ideális körülményeket. A csoport összefogja Ajka város képzőművészeit, a térségből elszármazott, de gyökereiben ide kötődő képzőművészeket, a rajzstúdió tagjait. Alapvető célja a vizuális kultúra magas színvonalon történő népszerűsítése, a rajztanulás, a hagyományos grafikák és technikák életben tartása és népszerűsítése. A tagság magasabb szakmai, társadalmi elismertségének elérése, és kiállítások, szimpóziumok, művésztelepek szervezése. 1990-től a nyári művésztelepek nemzetközi rangot vívtak ki. Az évek során megfordultak finn, német, erdélyi, belga, francia képzőművészek. 2000-től különös hangsúlyt kaptak az alkotótelepek, a grafikai műhelyek közötti kapcsolatok, az egymás megismerése, a cserelátogatások fontossága. Éltek a testvérvárosi kapcsolatok lehetőségével. Ezek közül emelkedik ki a finnországi Rovaniemi művészeivel, alkotó közösségeivel és az erdélyi Sepsiszentgyörgy művészeivel való szoros kapcsolat, illetve Észtországban, Tallin grafikusművészeivel kialakított kapcsolat.
A hatvan műből álló különleges kiállítás megtekinthető november 21-ig, hétköznapokon 9-17 óráig, szombaton 9-15 óráig.
Leave a Reply