Kövesdi Anikó Barbara 17 évet élt Japánban, ahol környezetvédelmi oktatással, fenntarthatósággal foglalkozott. Célja, hogy mostantól Magyarországon kamatoztassa Japánban szerzett tudását és egy fenntarthatósági módszer által minél szélesebb körben bemutassa az ENSZ – köztük Magyarország – 2030-ra kitűzött vállalásait, illetve segítsen azok megvalósításában. A módszer népszerűségét bizonyítja, hogy a közeljövőben a Pannon Egyetem oktatásának részévé válhat.
Korábban lapunk hasábjain is megírtuk, egyenesen Japánból érkezett Ajkára a Felkelő Nap Országában kifejlesztett fenntarthatósági kártyamódszer (SDGs 2030 game), amely olyannyira innovatív, hogy még Európában is kevesen rendelkeznek a moderáláshoz szükséges papírokkal.
Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) az ENSZ országai által 2015-ben elfogadott 17 cél, amelyek a világ környezeti, társadalmi és gazdasági problémáira nyújtanak megoldást, hogy az összes ország részvételével 2030-ig egy fenntartható, nemzetközi együttműködésen alapuló világ valósuljon meg. – szerk
Miközben Japánban sok önkormányzat, oktatási intézmény és vállalkozás használja a módszert, Magyarországon sajnos nagyon kevesen ismerik a fenntarthatóság fogalmát és a teljesítendő célokat.
Mivel a fenntarthatósági célok világcélok, minden nemzet ez irányban hozza meg döntéseit, ezért átlagemberként is jó, ha tudjuk, mit tehetünk elérésük érdekében. Vállalatoknak azért előnyös, mert az EU 2023-tól a nagyobb vállalatoknak évenként kötelező, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételt írt elő az ESG (környezet, társadalom, irányítás) szempontrendszer alapján mérve, amit csak akkor tudnak teljesíteni, ha az üzleti partnereik is megfelelnek a fenntarthatósági elvárásoknak.
A legfontosabb „misszió” az, hogy a társadalom legszélesebb körében – a legkisebbektől a legnagyobbakig – elsajátítsák ezeket a vállalásokat és azt a felelős szemléletet itthon is, amely rávilágít arra, hogy miközben dolgozunk az anyagi javakért, az egyre növekvő gazdaságért, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi és környezeti szempontokat sem, azaz nem zsákmányolhatjuk ki a saját élőhelyünket, nem élhetjük fel a gyermekeink jövőjéhez szükséges feltételeket.
Japánban ismert nagyvárosok – Osaka, Nara, Kyoto és Nagoya – általános és középiskoláiban a tananyag kiegészítő részeként szolgált ez a technika. Anikó személyesen több nagy cégnél is alkalmazta, pl. a Daihatsu és a japán Coop láncolatnál.
Bíztató, hogy már itthon is egyre többen érdeklődnek a fenntarthatóság iránt és az elmúlt hónapokban egyesületek, középiskolák, óvodapedagógusok, önkormányzati dolgozók, újságírók, vállalkozások próbálták ki a kártyamódszert Ajkán és más településeken is.
A leginkább előremutató siker, hogy a Pannon Egyetem Mérnöki Kar fenntartható fejlődési szak oktatói számára is bemutatásra került a módszer, melynek előnyeit bizonyítja, hogy az egyetem hosszú távú tervei között szerepel ennek beépítése a tantervbe.
A kártyamódszer nagyon tetszett az oktatóknak, ezért úgy tervezzük, hogy a következő évtől a képzés részévé tesszük. Próbaként, pár héttel ezelőtt a mostani évfolyam hallgatói is megtapasztalhatták, ami látszólag nagy sikert hozott és a résztvevők véleményei alapján rendkívül hasznosnak bizonyult. A módszer azon túl, hogy bemutatja az SDGs célokat, nagyszerű lehetőséget biztosít a közös gondolkodásra, kooperációra a résztvevők között, amely nagyon fontos szempont annak érdekében, hogy fenntarthatóbb világot teremtsünk. – tudtuk meg dr. Utasi Anettől, a Pannon Egyetem Ajka Kampuszának docensétől.
Bízunk a folytatásban, hiszen a gyermekeink jövője a tét!
VB
Fotó: VB
Leave a Reply