„Egy éve volt az országgyűlési választás. Vajon a Holdról is látszik a magyar egészségügy katasztrofális helyzete?” – az alábbi mondatokkal kezdte április 3-án a napirend utáni felszólalását a Parlamentben Balassa Péter, a Jobbik – Konzervatívok országgyűlési képviselője. A honatya az ajkai kórház sürgősségi betegellátása mellett kitért az új egészségügyi törvény kedvezőtlen hatásaira, valamint az ügyeleti rendszer átalakítása okozta problémákra is.
Ahogy arról februárban lapunk is beszámolt, az Országgyűlés 122 igen és 31 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül megszavazta az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását, amellyel gyakorlatilag 24 óra alatt drasztikusan leszűkítette a Kormány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jogait.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításának előzménye, hogy az Országgyűlés a 2022-es őszi ülésszak utolsó napján 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását, amellyel gyakorlatilag az egész ellátórendszer működése megváltozik. A MOK már a törvény benyújtása előtt kifejtette álláspontját, mely szerint nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig 20 százalékkal csökkenthetők. Álláspontjuk szerint a törékeny háziorvosi rendszer átalakítását a magas korátlagú háziorvosok szempontjainak figyelembevételével, szélesebb előkészítéssel lehetne megkezdeni, a folyamat nem járhat a szerzett vagyoni jogok sérelmével. A MOK aggályai között szerepelt továbbá az is, hogy az ígéretekkel ellentétben a szakdolgozók nem kapták meg januárt 1-től a számukra beígért béremelést, hanem – elvileg – csak július egytől fogják és idáig szó sem esett arról, hogy visszamenőleg. A törvénnyel kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki a szakszervezetek is, valamint óriási ellenállást váltott ki a szakma körében, melynek az lett az eredménye, hogy a háziorvosok jelentős része megtagadta az új ügyeleti rendszerről szóló szerződés aláírását.
Az utóbbi napokban sajtótájékoztató keretében jelentette be Kincses Gyula, a MOK elnöke, hogy “az eddig feldolgozott adatok alapján több, mint 33 ezer ember, azaz a tagság több, mint kétharmada jelezte azt, hogy saját, szabad akaratából a kamara tagja akar maradni, mert fontosnak tartja a szakma autonómiáját, függetlenségét és a kollektív érdekérvényesítést”, vagyis bebizonyosodni látszik, hogy az egészségügy erőből történő átalakítása, a MOK-kal szembeni támadások kontraproduktívnak bizonyulnak.
Balassa Péter felszólalásában kifejtette, hogy miközben a Kormány a Magyar Orvosi Kamarával vívja az etikusnak egyáltalán nem nevezhető csatáját, az új egészségügyi törvény már országszerte érezteti kedvezőtlen hatását. Ilyen többek között a centralizáció és az ebből adódó átvezényelhetőség, az ügyeleti rendszer átszervezéséből adódó problémák, valamint a kórházi osztályok „ideiglenes” bezárása.
Emlékeztette a padsorokban ülőket a tapolcai kórház aktív ágyainak megszüntetésére, amely később óriási leterheltséget jelentett az ajkai kórháznak és a mentőknek (megnövekedett futásidő) egyaránt. A tapolcai kórház megcsonkításával ugyanis a 24 órán belül otthonukba bocsátható betegeket is Ajkára kellett szállítani, miközben a megnövekedett betegforgalom ellenére Ajkán sem lett több a szakember.
Felidézte, hogy kitartó munkával Rig Lajosnak, korábbi jobbikos országgyűlési képviselőnek sikerült elérni, hogy a tapolcai kórház sürgősségi fogadóponttal és 15 belgyógyászati ággyal bővüljön, melyet 2018-ben adtak át, majd egy évvel később a covid járványra hivatkozva „ideiglenesen” meg is szüntettek. Az osztályt azóta sem nyitották meg újra, így a mentők továbbra is Ajkára, Veszprémbe szállítják a betegeket.
Felszólalását azzal folytatta, hogy az évek alatt bebizonyosodott, hogy a tapolcai kórház 15 aktív ágyának megszüntetése a térség közel 70 ezer fős ellátási körét érintően kifejezetten rossz döntésnek bizonyult, amit tetézett az elmúlt hetek újabb katasztrofális döntése: az ajkai Magyar Imre Kórház sürgősségi osztályának ideiglenes bezárása. A Nemzeti Népegészségügyi Központ azzal indokolta a döntést, hogy nem megfelelőek a személyi feltételei az osztály működésének. Döntésével ellehetetlenítette az sürgősségi osztály működését és átadta az irányító szerepet egy alacsonyabb szinten működő, finanszírozás nélküli „betegosztályozónak”. A döntés óriási felháborodást váltott ki a dolgozók és a környéken élők körében egyaránt, amit bizonyít, hogy a helyiek szimpátia tüntetést szerveztek, ahol kórházi dolgozók is felszólaltak. A nyomásgyakorlás a jelek szerint célt ért, ugyanis április 1-től újraindult az ajkai SBO. Információk szerint az előírt személyi feltételek továbbra sem biztosítottak (azaz állítólag nem jelentkezett az elmúlt hetekben több orvos és szakdolgozó), hanem valószínűsíthető, hogy kórházon belüli „sakkozással”, átcsoportosítással orvosolják a szakemberhiányt, ami jelentheti azt is, hogy az SBO-n dolgozó orvos ügyeleti időben más osztályra is besegít.
A fentiek gondolatok után Balassa Péter nyomatékosította, hogy az ajkai SBO újranyitásának valamennyien nagyon örülünk, azonban egyre több olyan hangot hallani, hogy ez csak a kezdet, ugyanis a veszprémi, mint centrumkórház mellett a pápai kórház élvez prioritást Veszprém vármegyében, melynek az ajkai kórház lehet az áldozata, ami azt jelenti, hogy folyamatos bizonytalanság mellett kénytelenek dolgozni az intézményben.
Felszólalását azzal zárta, hogy „az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájának köszönhető, hogy még nem dőlt össze a rendszer! A súlyos szakemberhiány, az új törvényből adódó nyomásgyakorlás és kedvezőtlen feltételek mellett is viszik a hátukon a rendszert, még akkor is, ha beleroppannak, mert nekik tényleg a betegek érdeke az első! Teszik mindezt úgy, hogy nem kapták meg január egytől a beígért béremelést, sőt, szó sem esik arról, hogy júliustól visszamenőleg megkapják-e! A biztonságos betegellátást minden magyar embert megilleti, ezért az utolsó utáni percben vagyunk, hogy az erőből hozott intézkedések, a MOK-kal folytatott csatározás helyett mérsékeltebb, átgondoltabb, a szakma érdekeit és észrevételeit, az egészségügy sajátosságait (pl. öregedő korfa az alapellátásban) fokozottabban figyelembe vegyék, ugyanis ez valamennyiünk közös érdeke!”
Lapunk információi szerint az ajkai SBO ugyan működik, azonban a CT berendezés néhány napig meghibásodás miatt nem üzemel, ezért ennek hiányában minden olyan beteget, aki CT vizsgálatra szorul, Veszprémbe, Keszthelyre kell (kellene) szállítani a mentőknek. A gond ezzel az, hogy a veszprémi kórház is túlterhelt és előfordul, hogy a szakemberhiány ott is ellátási gondokat okoz…
VB
Fotó: archív
Leave a Reply