A piacozás élménye – Ahol még a gránátalma sem robban

Fotó: Györkös

A szilva mellé befőzési tanácsokat is kaphat a háziasszony az árustól, feltéve, ha nem várakoznak a sorban még vagy tízen. Az árus ugyanis maga is háziasszony, lehet, hogy már be is főzte a saját szükségletét fedező mennyiséget. Az ajkai piacra többnyire az idősebb háziasszonyok járnak, akiktől megtudtuk, hogy várják a szombatot, hogy ismét televásárolhassák a kosarukat Ajka külső városrészeiben a kertben vagy a közeli falvak háztáji gazdaságában termett zöldséggel, gyümölccsel. Mi is kilátogattunk a piacra.

– Édes a szőlő? Az unokám jön haza Németországból, csak azt szereti, kérdezte egy idős hölgy.

– Tessék megkóstolni Ági néni, hangzott az eladó válasza.

Ági néni meg is kóstolta, majd a nagy szemű fehérből egyből kért két kilót. A három hatalmas fürt majdnem két és fél kilót nyomott a mérlegen, de nem kellett lecsípni belőle. Maradhat, úgyis elfogy, mondta a vevő nevetve.

Az árustól megtudtuk, nála nincs zsákbamacska. Bármit meg lehet kóstolni. Főként törzsvásárlói vannak, de minden héten jön új is. Az első reakciójából azonnal leszűri, tapasztalt piacozóval van-e dolga. Jókat mosolyog, amikor odaadja a zacskót az először látott vásárlónak, hogy válogasson, melyiket szeretné, ő pedig visszakérdez, ezek szerint meg lehet fogni az almát? Egy plázacica kinézetűnek meg is mondta, igaz, hogy gránátalma, de nem robban elhiheti.

Horváthék minden szombaton piacoznak. Két kisgyermek és egy allergiás felnőtt is van a családban, így nekik az árnál is fontosabb, hogy tudják, mi kerül az asztalra. A piacon kistermelők árusítanak, biztos, hogy nem agyonpermetezett nagyüzemi árut. Mint megtudtuk tőlük, ők az illat alapján teljes biztonsággal megállapítják, hol termett a gyümölcs. A szabad földben, napon, a saját fejlődési ütemében érett eper kellemes illata már távolról érződik. Így van a barackkal is.

Az árusok gondolnak az elfoglalt háziasszonyokra is, ezért dióbelet, mandulát, mogyorót tisztítva, mákot fél kilós és kilós kiszerelésben is árulnak.

Péntek Andrea naponta főz, amit lehet, a piacról szerez be. Szerdán és szombaton is kimegy, szeretné, ha naponta jönnének az árusok. Fontos számára az, hogy jó minőségű, lehetőleg vegyszermentes étel kerüljön az asztalra. Andrea kerekesszékkel közlekedik, ahhoz, hogy bejusson az eladótérbe, segítségre van szüksége. Ha alacsonyabb lenne a rámpa, egyedül is tudna közlekedni és talán sorstársai is kedvet kapnának a piacozáshoz.

Péntek Andrea gyakran vásárol a piacon

Körtét két helyen árultak, nagyságtól függően kilónként 200 és 450 forint közötti áron, almát már 180 forintért lehetett kapni, de láttunk 400 forintért is. Szőlőből volt a legnagyobb választék, 280-650 forint között is láttunk a fürtös gyümölcsből. Árultak paprikát, lecsónak valót 180 forintért, ám a nagyobb, formás darabok kilójáért akár 450 forintot is kértek az árusok. Volt kapor, zöldség és sárgarépa megmosva, csomóba kötve. A méhészek is felfedezték azt, hogy a piac vonzó a háziasszonyoknak, ketten is árusítottak, a legolcsóbbért 800 forintot kértek. Kínáltak házi szalámit, füstölt sonkát, szalonnát, kolbászt. Aki vásárlás közben éhezett meg, sorban állhatott friss lángosért.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply