Hidegfronttal nyitott az utolsó téli hónap, de szerencsére havat és télies időt nem hozott. Úgy látszik közeleg a tavasz. Ezt a Veszprémi Állatkert fekete medvéi is megjósolták, hiszen nem látták meg az árnyékukat február 2-án, vagyis Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, így előbújtak barlangjukból.
A néphagyomány úgy tartja, ha február 2-án gyönyörű napsütéses idő van, és kijönnek a medvék a barlangjukból, megijednek a saját árnyékuktól, visszaszaladnak, mert tudják, hogy még hosszú lesz a tél. Amikor viszont egy kicsit borongós, ködös az idő, akkor kint maradnak, mert szerintük, szép lassan jön a tavasz. Az időjárást egy vérbeli kertész is folyamatosan figyeli, mert a tavasz kezdetével számos feladat vár rá. Ilyenkor áll neki lázasan tervezni a következő szezon növényeit. Meg kezdi el azokat a magokat előnevelni meleg helyen, ami kertje gazdag termését hozza majd. Teszi azért, mert már őseinktől megtanulta, hogy a siker titka a megfelelő időben történő előnevelésben rejlik. A palánta előnevelése kulcsfontosságú lépés, a növények erős gyökérzetének és stabil növekedésének kialakításában, mielőtt a végleges helyükre ültetnénk őket. Különösen a hosszú tenyészidejű, lassan érő zöldségek esetében fontos, hogy ha időben gondoskodjunk megfelelő előnevelésükről. Ezek közé tartoznak a saláta, karalábé, kelkáposzta, uborka, cukkini, paprika és paradicsom magok. Az előnevelés során kiemelten figyelmet szenteljünk a növények fejlődésére, ha kinőtte az ültető közeget ültessük nagyobba, illetve, ha sok palánta fejlődik egy cserépben akkor pikírozunk. Végleges helyükre csak akkor ültessük ki őket, amikor már nincs fagyveszély, és már elég erősek ahhoz, hogy a szabadföldi körülmények ne viseljék meg a fejlődésüket. Ez általában az előnevelés utáni hatodik héten van. Kiültetés előtt nem árt, ha egy pár napig még szoktatjuk a kinti hőmérséklethez. Ez azt jelenti, hogy tálcástól reggel kivisszük és este behozzuk. Februárban már elültethetünk néhány növényt is a kertbe, ha az időjárás is megengedi. De semmiképpen ne vessünk semmit addig, amíg fennáll a fagyveszély. A következő növényekkel próbálkozhatunk, amik hidegtűrőek: spenót, korai fejes saláta, petrezselyem, retek és vöröshagyma. Ha a talaj felengedett, készítsük elő a zöldborsó, dughagyma, fokhagyma, sárgarépa és a mák helyét. A fűszernövények közül már a szabadföldbe vethető a lestyán, a majoránna, a kakukkfű, a levendula, a zsázsa, turbolya és a citromfű. Persze ezeket is csak akkor, ha nem áll fenn a fagyveszély. Ha az időjárás keményre fordul, akkor takarjuk az ágyásokat fátyolfóliával, vagy zöldmulccsal. Akik még ősszel októberben elültették a fokhagymát azoknak már szép hosszú zöld hajtások látszanak az ágyásokból. Az őszi vetésnek volt ideje stabil és mély gyökeret növeszteni, így a fokhagymát nem kell félteni az elfagyástól. A virágágyások is éledeznek, a hóvirágok már előbújtak téli álmukból és fehér virágaikkal beragyogják a kopár kertet. De mutatkozik már a tulipán, a hunyor a nárcisz és a jácint hajtásai is. Ne felejtsük! a februári hónap még nem a kertészkedésről szól inkább csak a tervezésről és a felkészülésről és az előkészületekről. Ha most elég időt szánunk ezekre, akkor a tavasz beköszönte után már hamarosan gyönyörködhetünk a munkánk gyümölcsében.
F. P. T. Fotó: Futó
Leave a Reply