Anyai nagyapja és az összes ajkai bányász tiszteletére Hungarosilia verdesi néven írta be a tudomány nagykönyvébe Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának preparátora azt az ősi pókot, amelyet egy az ajkai bányaművelés során talált 85 millió éves borostyándarabban leltek a kutatók. A faj eddig a tudomány számára ismeretlen volt.
A vizsgálat során egy ősi pattanóbogár maradványait is fellelték a borostyánkő eltörésekor keletkezett szilánkok egyikében, amelyet mostantól Ajkaelater merkli néven jegyeznek.
Az ajkai borostyán ma még kevésbé ismert, így nagy az esélye annak, hogy a további kutatások során ismét új fajra vagy fajokra bukkannak. A vizsgált borostyán onnan származik, ahonnan a Bányászati Múzeumban bárki által megtekinthető 2 darab is.
Márton nagyapja, Verdes Gábor (1937-2010) a padragi bányában dolgozta végig aktív éveit, Csertelepen élt és nevelte 3 gyermekét, Évát, Gábort és Juditot.
Szabó Márton kérdésünkre elmondta, hogy a nagy méretűnek számító, 11 centiméteres borostyánt a 2010-es évek elején Kozma Károly, az ajkai bánya főgeológusa bocsátotta az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezetője, a szintén ajkai Dr. Ősi Attila rendelkezésére. A borostyánkő csaknem teljesen fekete volt, legfeljebb a peremein engedett át magán fényt. A vizsgálatok még évekkel ezelőtt kezdődtek. Először Veszprémben a Pannon Egyetem CT készülékével vizsgálták meg azt Dr. Kovács Kristóf segítségével, ekkor a pók maradványait a kőben Hajdu Zsófia és Czirják Gábor fedezte fel. A veszprémi készülékkel nem tudtak tovább lépni, ezért Debrecenben és Budaörsön további CT berendezéseken próbálkoztak, sajnos sikertelenül. A kutatók 2019-ben a hamburgi Német Elektronszinkrotron műszerparkjában kaptak lehetőséget további vizsgálatok elvégzésére. Ott a 3D modell megmutatta, hogy teljesen új, eddig ismeretlen ősi pókfajt fedeztek fel. A pattanóbogár CT felvételeit már a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Környezeti Kémiai Tanszékének segítségével készítették.
– Megható volt, amikor tudomást szereztünk arról, hogy elfogadták az elnevezést, és az egész család nagyon örült. – válaszolta Szabóné Verdes Judit, Verdes Gábor lánya, Márton édesanyja. A hozzátartozók rendszeresen értesültek a kutatások állásáról. A pókról készült felvételeket is látták. Verdes Gábor az 1960-as évek elejétől dolgozott a padragi bányában. Két gyermeke, Gábor és Judit ma is a városrészben él.
Ritka, hogy egy család bekerül a tudomány történetébe. Boldogok, hogy nekik sikerült.
Leave a Reply