Ajka a fenntarthatóan fejlődő város

Manapság egyre többször halljuk azt a szót, hogy „fenntarthatóság”, de sajnos kevesen tudjuk, mit jelent valójában. A hivatalos definíció szerint „a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével együtt”. Vagyis mivel végesek a Földünkön az erőforrások, tudatosabban kellene élnünk, hogy a gyermekeinknek kedvező életkörülményeket hagyjunk magunk mögött.

A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) az ENSZ országai által elfogadott 17 cél, amelyek a világ környezeti, társadalmi és gazdasági problémáira nyújtanak megoldást, hogy az összes ország részvételével, 2030-ig egy fenntartható, nemzetközi együttműködésen alapuló világ valósuljon meg.

A fenntartható városok és közösségek célt (SDG11) úgy határozták meg az illetékes szakemberek, hogy a városok és egyéb települések mindenki számára befogadóbbak, biztonságosabbak, ellenállóképesek és fenntarthatók legyenek.

Ajkán az elmúlt években több olyan beruházás valósult meg, mely összhangban áll ezekkel a célokkal.

A városvezetés számára a gazdasági növekedés mellett kiemelten fontosak az energetikai fejlesztések, a zöld- és közterületek bővítése, a levegőminőség javítása, a közösségi közlekedés korszerűsítése, a gazdasági, társadalmi és környezeti kapcsolatok erősítése érdekében tett lépések.

A Fenntartható Energia- és Klímaakciótervben (SECAP) megfogalmazott célkitűzé­sek végrehajtásával a város a 2009-es kalkulált szén-dioxid kibo­csátáshoz képest 40,77 száza­lékkal kevesebb mennyiségű kibocsátást tervez 2030-ig. Ezzel a vállalással  jelentősen túlteljesíti a hazai és az uniós átlagteljesít­ményt, amit az önkormányzat lakásfelújítási programjára és a célzott fenntarthatósági intézkedésekre alapoz.

A város a Fenntartható energetikai fejlesztések (EUCF) programban beruházási koncepciót készített melynek célja a vá­rosi infrastruktúra üzemelte­tési költségeinek csökkentése, a széndioxid kibocsátásának mérséklése és a felhasználók energiatudatos szemléletfor­málása.

A projektek középü­letek energetikai felújítását, megújuló energetikai megol­dások használatát, okos meg­oldások alkalmazását a közle­kedési eszközök fejlesztését és helyi energia közösség létre­hozását elemezte.

Ajka Város Önkormányzata a MULTIPLY projekt keretében kijelölt egy akcióterületet a bel­városban, mely döntően magas beépítésű panel technológiá­val épült lakóépületeket foglal magában. Ezen a területen vizsgálta és elemezte, a mintegy 5.000 fős lakóterület épületeinek ener­getikai felújításának, a kapcsoló­dó parkoló területek és közle­kedési útvonalak átalakításának, a zöldterületek megújításának hatásait. Ezen elemzéshez szorosan kapcsolódnak a Torna-patak árvízvédelmi kér­dései.

Ajka városában, a 2003-től a mai napig tartó panelház korszerűsítési programban a lakások többsége megújult. Az energetikai korszerűsítés haté­konysága a fűtés célú lakossá­gi energiafogyasztás mértékén döntően tetten érhető, amely 16%-os fogyasz­táscsökkenést eredményezett. Ajka városa 2030-ig a lakások 81%-ának korszerűsítésével számol, amellyel a bázisévhez (2009) képest körülbelül 27%- os fogyasztáscsökkentést kí­ván elérni.

Ajka fűtésenergia fogyasztásának múltbeli és tervezett alakulása és a megújult társasházállomány aránya (forrás: Multiply)

A belvárosi fogyasztás energiamixe átalakult a 2009 és 2019 közötti időszakban, a fűtés vonatkozásában. Nagyobb szerepet kapott a biomassza (64%-ról 75%-ra nőtt az aránya), mint energiahordozó, eltűnt az ipari hulladék a mixből, és visszaszorult a földgáz és a villamosenergia. Mivel a biomasszának a CO2 emissziós tényezője alacsony, az összesített mértékben is csökkenő fűtésenergia felhasználás mellett a CO2 kibocsátás is csökkent relatív és összesített értelemben is.

2019-ig lezárult Ajkán a közvilágítást nyújtó izzók LED izzókra való cseréje. Ennek köszönhetően 2019-ben 1 db izzó átlagosan 205 kWh/év energiát fogyasztott, a tíz évvel korábbi 445 kWh/évvel szemben. Mivel az izzók abszolút száma is kis mértékben csökkent, a közvilágítás energiaigénye közel 50 %-kal csökkent a tíz év alatt.

Ajka villamosenergia fogyasztásának döntő hányadát fontossági sorrendben az atom, gáz és szénenergia adja. Ezen energiaforrásokból egyedül gázból történik Ajka városában energiatermelés. Az energiamixben 2009 és 2019 között minimális, százalékon belüli eltérések történtek, a fogyasztás és a CO2 kibocsátás minimális mértékben nőtt (3-3%). Az elektromos áram energiamixének terén a város 2030-ig napenergia 4%-ról 15%-ra emelkedésével, a szénenergia eltűnésével és a gáz és atomenergia további térnyerésével kalkulál.

Ajka fűtés-energiamix (forrás: Multiply)

Összesítve Ajka városának koncepciója szerint a fűtésenergia fogyasztás továbbra is folytatná 2030-ig a csökkenő tendenciáját, míg a villamosenergia fogyasztás is átállna csökkenő tendenciára. A cél 2030-ig az összesített energiafogyasztás 25%-os csökkentése 2009-hez képest, és az összesített CO2 kibocsátás 25%-os csökkentése 2009-hez képest (és 38%-os csökkentése 2019-hez képest).

Az elvégzett projektek mellett folyamatosan pályázik a város, hogy további lépéseket tegyen a helyiek környezetéért, körülményeikért, a zöldebb városért. A városvezetés külön figyelmet fordít az elvárások és eredmények hatékony kommunikációjára és a szemléletformálásra a lakosok körében. Rendszeresek a lakossági fórumok, a sajtóközlemények, a projektek megvalósítását nyomon követő cikkek a helyi médiában, ugyanis a célok nem tudnak megvalósulni a lakosok, a fogyasztók segítsége/együttműködése nélkül. Fontos, hogy az emberek tudatában legyenek a célokkal és a változtatás szükségességével.

VB

Fotó: archív (Gyarmati)

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply