A Veszprém belvárosában lévő Kölcsey Ferenc Könyvesbolt kezdeményezésére, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület meghívására a Cserháti könyvszalon vendége volt az Ajkai Helytörténeti Klub. A rendezvényen a megye kultúrtörténetét, helytörténetét, értékeit bemutató könyveket és a könyvkiadással foglalkozó helyi civil szervezeteket mutatnak be 2019 óta, immáron a 12. alkalommal. Minden hónap utolsó hétfőjén (a Covid ugyan nem tette lehetővé) más és más megyei település mutatta be nyomtatásban megjelent termését.
Az ajkai vonatkozású kiadványok összegyűjtéséhez Tilhof Endre egykori könyvtárigazgató segítségét kérték a klub tagjai. A megjelent kötetek nagy száma miatt, mindenki tudta, hogy szinte a lehetetlenre vállalkoztak az eseményen részvevők: Simon Judit, a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár szakmai igazgatóhelyettese, Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok főszerkesztője, Horváth Károly, ny. bányamérnök, Áment Márton, ny. vegyészmérnök, Varga György, ny. dekoratőr és vendégként Szőke Melinda köztisztviselő, a Somló környék helytörténeti kutatója. A beszélgetést dr. Gasztonyi Erzsébet, ny. ügyvéd vezette.
Simon Judit mutatta be Ajkát, ismertette a város történetét a kezdetektől és mutatta be jelenét napjainkig, kiemelve a 35 éve, 1987 júniusában az „emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért” kapott Hild-érmet. Ehhez kapcsolódóan a városi könyvtár gazdag helytörténeti gyűjteményéről adott tájékoztatást a jelenlévők nagy érdeklődése közepette. Az intézmény 1975 óta gyűjti teljességre törekvően a településre, a volt községekre és a városkörnyékre vonatkozó információkat. Ezek nemcsak szakkönyvek, hanem szépirodalmi alkotások, fotók, hang-és filmfelvételek, szakdolgozatok, cikkek, évkönyvek, térképek és kisnyomtatványok is lehetnek. Mivel mindegyike egyedi dokumentum, a helyismereti gyűjtemény anyaga nem kölcsönözhető, de kérésre a könyvtárosok segítségével kutatható bárki számára.
Csendesné Bosits Éva a közel ötven éve megjelent helytörténeti kiadványok témaköreit és jelentősebb szerzőit mutatta be. Az üzemtörténettel, intézmények és városrészek történetével foglalkozó közel 80 kötet, 35 szerzőtől jelent meg nyomtatott formában. Legtermékenyebb Tilhof Endre 15 és Áment Márton 7 kötettel, de jelentős számú kiadvány jelent meg Nagy Lajos, Tatai Zoltán és Giay Frigyes tollából.
Az Ajkai Századokat a középpontba állítva elmondta, hogy eddig 16 számot adtak ki. Az első, akkor még évkönyvként a város 45 éves évfordulójára megjelent kiadványt helytörténeti folyóiratként követte a további 15. A legfrissebb Századok szemléletes bemutatását követően az egykori elindítójáról Nagy Lajosról, majd Tilhof Endre életének eddig kevésbé ismert részleteiről, hallhattak az érdeklődők, akik közül többen személyes kapcsolatokat ápolnak az egykori könyvtárigazgatóval.
Horváth Károly a hozzá legközelebb álló témával, a bányászattal foglalkozó kiadványokkal érkezett Veszprémbe. Az első jelentős kötettel kapcsolatban – amelyet Kozma Károly írt – elmondta, hogy nagy jelentőségű volt a saját korában, de a bányászat fejlődése újabb munkák megjelenését igényelte. Az Ajkai Bányászati Múzeum vezetőjeként kedvet csinált ahhoz, hogy az érdeklődők ellátogassanak az egykori Ármin bánya területére és megtekintsék a bemutatott kiadványokban található emlékhelyeket.
Áment Márton a szülőfalujával kapcsolatos, általa írt könyveit mutatta be a megyeszékhelyen, mint Ajka második legtermékenyebb kutatója. Könyvei közül kiemelkednek a Bakonygyepes temploma, hitélete és vallási hagyományai, valamint a Bakonygyepes története című könyvek. Majd A kolontár-devecseri Szentkút történetéről írt kötetében néhány bizonyítható gyógyulást említett és a 2010-es vörösiszap katasztrófa idején a hely különös megmenekülésére hívta fel a figyelmet.
Domján János-Varga György: Fekete István író családfája és képgalériája címmel a napokban megjelent kötetet mutatta a be az egyik szerző Varga György. Tájékoztatta a hallgatóságot, hogy információi szerint ez idáig ilyen átfogó családfa nem jelent meg hazai írókról, költőkről. A kötetet Veszprémben lehet megvásárolni Bontó Lászlónál, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesületnél és Varga Györgynél.
Befejezésül Szőke Melinda több Somló környéki településhez köthető kutatásának az eredményét, „Hazájának igaz fia, családjának boldogsága” című kötetét ajánlotta az érdeklődő közönség figyelmébe gróf Zichy István életén keresztül, aki állandó lakhelyéül Kis-Jenőt (Somlójenő) választotta. A könyv tavaly jelent meg a gróf családjáról, baráti köréről. A kötetben hazánk, főleg Veszprém megye XIX. századvégi társadalmi és politikai életét ismerheti meg az olvasó.
Egy óra állt rendelkezésre, de közel két óra is kevésnek bizonyult. Sajnos a településrészek bemutatkozására nem is volt lehetőség. Pedig készültek könyvek Bódéról, Csékútról, Padragról, Tósokról, Beréndről, Tósokberéndről és Ajkarendekről is. Minimális időben csupán Ajkacsingervölgyről és Bakonygyepesről esett szó. Számos jelentős szerző nívós munkája is kimaradt a bemutatásból.
Elmondható, hogy tartalmas ismeretanyaggal készültek az előadók és a beszélgetés moderátora, dr. Gasztonyi Erzsébet, és sikerrel hívták fel a figyelmet az ország 63. városának nyomtatásban megjelent kiadványaira, könyveire. A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület előző elnöke, Bándi László és jelenlegi elnöke, Márkusné Vörös Hajnalka nagyra értékelte a város bemutatkozását.
Leave a Reply