Városunk néhány műemléken kívül több tucat, értékes épített emlékkel rendelkezik, amelyek bizonyos korlenyomatot képviselnek.
Ezek megóvását célul tűzte ki az önkormányzat. A képviselő-testület a város építészeti örökségének védelméről szóló rendelettervezetet első olvasatban február 25-én tárgyalta. A tervezet a város teljes közigazgatási területén több mint hetven darab egyedi védelemre javasolt épület, számos településkép-védelmi terület, utcakép-védelmi terület, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület és több mint negyven egyházi emlék, közkút, köztéri képzőművészeti alkotás védelembe helyezését javasolja.
A rendelettervezet alapjául szolgáló, Ajka települési értékeit tartalmazó értékvédelmi felmérés – még nem végleges – listája az ajka.hu internetes oldalon, a rendeletek között mindenki számára elérhető „Ajka Értékvédelmi Kataszter 2013” címen. A dokumentum a helyi értékek védelmére vonatkozó szabályokat, irányelveket, és az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendelet javasolt felépítését is magában foglalja. A kataszteri lapokon megtalálhatók a helyi egyedi védelemre javasolt épületek, a helyi védelemre javasolt területek, továbbá a helyi egyedi védelemre javasolt közterületi alkotások és műemlékek is.
Az egyházi épületek között nyilvántartott 15 templom harmada műemléki védelem alatt áll. Építészeti értékük, illetve településképi szerepük teheti indokolttá a tósoki református, a bakonygyepesi, a városközpontbeli és a padragi római katolikus templomok egyedi védelmét, utóbbit a parókiával épületegyüttesként. Védendőnek tekintett területen található a padragi református és a csingervölgyi, modern, római katolikus templom. A mai múzeumépület eredetileg lelkészlak volt.
A paraszti, polgári lakóépületek közül a legtöbb építészeti érték a hajdani településközpontok közvetlen környékén helyezkedik el. A régi településszerkezettel rendelkező városrészeken (Ajkarendek, Padrag, Tósokberénd) főként oldalhatáron álló parasztházak, módosabb társadalmi rétegek díszített homlokzatú épületei, valamint az utcavonallal párhuzamos alaprajzú polgári lakóházak találhatók, melyeknek az építészeti értéke elsősorban a tömegében, beépítésében és utcaképi megjelenésében rejlik. A parasztházak között egyre ritkább a jellegzetes, bakonyi stílusú, zömökebb építésű, kosáríves záródású tornác. Az ilyen épületek nagyrészt már országos védelem alatt állnak. A típus Ajkarendeken, Bakonygyepesen és Tósokberénden található további példányait helyi védelemre javasolják. A polgári lakóházak a központokon kívül, például a vasút mellett is fellelhetők. Tósokberénden van Ajka egyetlen megmaradt malom-magtár épülete, amely a XIX. század második felében épült, ipartörténeti értéke vitathatatlan.
A kolónia, többlakásos villa, lakótelep jellegű épületek, épületegyüttesek kategóriáját a csingeri és a Kinizsi Pál utcai együttesek reprezentálják, utóbbinál „vasút‐sor” jelleggel.
A ,,tömeges lakásépítés” kategóriájának viszonylag korai példája a Kandó Kálmán lakótelep. A jelenlegi városközponthoz közvetlenül kapcsolódó lakóterületek a szocialista iparosítás korszakának eredményei.
Az 1950‐60‐as években létesültek a többlakásos, középmagas épületek, melyek telepítése és kialakítása a szocialista realizmus építészete jegyében folyt. Ajka város kompozíciós tervét 1952‐ben készítette el Károlyi Antal és Arányi István, melynek csak egy része valósult meg a Petőfi Sándor utca mentén. A háztömbök keretes beépítésűek és zártsorúak, homlokzati kialakításuk figyelemre méltó. A homlokzatkialakítás tekintetében kiemelkednek a Bercsényi ‐, az Eötvös ‐, a Mikes Kelemen – és a Petőfi Sándor utca épületei. Városképi szempontból is jó példa a Petőfi Sándor u. – Május 1. tér sarkán álló sávház, amit a zöldfelületekkel együtt területi egységben javasolt megvédeni, figyelembe véve az új építéseket is. A ritmikusan sorolt függőfolyosós sávházak által alkotott, 1960-as években épült Sport utcai együttest szintén területi védelemre javasolják.
A kertvárosias telekosztásokon megvalósult magánépítkezések is produkáltak vonzó városképi részleteket, illetve egyedi épületeket. A szakemberek által összeállított akta példaként említi a bódéi Dózsa György utca épületeit, a közforgalmú vasút melletti Kinizsi utcai beépítést, vagy a Padragkút középső részén emelt házakat. Egyedi épületként Ajkán ritkaságszámba megy a Rákóczi u. 27. szám alatti nagyméretű luxusvilla.
Az ipari építészet emlékei kivétel nélkül a XX. századból valók, és a nemzetközi hírű magyar ipari építészet legjavát képviselik. Ilyen például a kenyérgyár főépülete, a Csingervölgyben található transzformátorházak, vagy az erőmű főépülete és a timföldgyár bejáratánál található szivattyúház.
A világi köztárgyak (szobrok, díszkutak stb.) a település XX. századi fejlődésének köszönhetők, legnagyobb részük 1950. utáni.
Közterületi műalkotások között az értékvédelmi felmérés 2006-ban 15 egyházi emléket nevesített, amelyből 11 db kőfeszület, 3 db Mária‐szobor, 1 db Szentháromságszobor volt. Számuk azóta változatlan, viszont a 2012. decemberi szemlén a Bódé, Bartók B. u. 43. hsz. előtti vörös homokkőből készült feszület súlyos sérülését konstatálták.
A tervezet még nem végleges, kiegészítésénél a lakosság javaslatait is figyelembe veszik.
Leave a Reply