Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója október 16-án az Ajkai Kampuszon tartott érdekfeszítő előadást „Lesznek-e erdők 100 év múlva Magyarországon?” címmel. Az esemény házigazdája Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) elnöke volt, aki az előadás után kérdéseket intézett az előadóhoz, miközben a közönség is lehetőséget kapott rá, hogy feltegye saját kérdéseit.
Jó hírrel kezdte előadását Borovics Attila főigazgató, a kampusz előadások sorozatának 2. évadában az Ajka Kampuszon, mert úgy gondolja van megoldás az erdők védelmére és lesznek erdők 100 év múlva is. A téma kapcsán elmondta, hogy a ma erdeje úgy jött létre, hogy a XIX. század végén az erdészek abban bízva ültettek el növényeket, hogy 2-3 erdész generáció egybehangolt munkájának eredménye, lesz az, ami most a 120-140 éves tölgyes vagy bükkös erdőink jelenlegi állapota – lehetne.
Sajnos, mint kiderült, az éghajlatváltozás kezdi ezt a képet jelentősen átalakítani. Az erdőket számos kihívás fenyegeti, beleértve a szélsőséges időjárást, erdőtüzeket, kártevők terjedését és a lassú alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz. Az erdőgazdálkodásnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, különösen a fafajok és genetikai sokféleség változtatásával. Eddig az erdőtervezéseknél inkább a bükkösöket részesítették előnyben, de az éghajlatváltozás miatt mostanra inkább a tölgyet kellene.
A melegedő éghajlat emellett kedvez a kártevőknek, kórokozóknak. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak az erdőt károsító rovarok és betegségek. A rovarok például gyorsabban fejlődnek a melegebb körülmények között, és évente több generációjuk is kifejlődik. Ugyanakkor a hosszú aszályos időszak következtében romlik a fák egészségi állapota, ezáltal csökken ellenállóképességük. Az éghajlatváltozás gazdasági hatásokkal is jár, például a fakitermelés és infrastruktúra fenntartásának költségeinek növekedésével.
Az erdők kettős szerepet is játszanak: először is megkötik a szén-dioxidot, másodsorban pedig fontos ökológiai funkciókat látnak el. Kulcsfontosságú, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak az éghajlat változáshoz.
Az erdőfelújításoknál olyan fajú növényeket kell ültetni, amelyek követni tudják a folyamatosan változó körülményeket. Az egyre melegedő éghajlat eltolja a klímánkat Délkelet-Európa felé, és nekünk sajnos néhány évtizeden belül arra kell majd felkészülnünk, hogy valószínűleg a mostani balkáni, dél-bulgáriai, görögországi klimatikus viszonyok lesznek az uralkodók Magyarországon. Így számunkra az ottani fafajok jelenthetik a megoldást. Igy már most tanulmányozzák Bulgária délkelti régiójából származó kocsánytalan tölgy és cser makkból származó csemeték tulajdonságait és növekedését.
Érdekesség, hogy Bulgáriában a legelterjedtebb tölgyfa az Quercus frainetto az az a magyar tölgy. Ez a fa sajnos nálunk nem őshonos, hiába gondolnánk ezt a nevéből.
Borovics Attila ebben a fafajtában látja a jövőnk fáját. Az érdekes előadás után a Gelencsér András, a VEAB elnöke beszélgetett az előadóval, ahol a közönség is tehetett fel kérdéseket. Schwartz Béla polgármester minden fórumon megragadja az alkalmat, hogy segítséget kérjen a szakemberektől városban elszaporodó varjak ügyében, így most is több kérdést tett fel a károgó madarak elűzési lehetőségeit firtatva.
F. P. T.
Fotó: Futó
Ki volt a vendég előadó és miről beszélt az Ajkai Kampuszon tartott érdekfeszítő előadás során? Hogyan zajlott az esemény, és ki vezette az előadást követő kérdéseket a közönség számára? Köszönöm Telkom University