A katasztrófavédelem érdekében végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként az Év hivatásos tűzoltóparancsnoksága 2019. címet adományozta az Ajkai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság állománya részére dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, tűzoltósági főtanácsos főigazgató. Az elismerést az ajkai tűzoltók képviselői a Belügyminisztériumban január 28-án ünnepi állománygyűlés keretében vehették át.
Az elismerést felterjesztés alapján az az állomány kaphatja, amelyiket országosan a legjobbnak tartanak a 105 parancsnokság közül.
Az ajkai tűzoltókhoz tartozó 39 településen tavaly 154 tűzeset történt és 161 esetben volt szükség műszaki mentésre. A hivatásosok jelenleg 60-an látják el a szolgálatot és ez parancsnokuk, Bárány Gábor tűzoltó alezredes szerint elegendő is. A legidősebb lánglovag közöttük 58 éves, a legfiatalabbak pedig húszas éveik elején járnak.
Az ajkai parancsnoksághoz tartozó települések közül hatban, Devecserben, Somlóvásárhelyen, Karakószörcsökön, Csabrendeken, Nyirádon és Taliándörögdön működik önkéntes tűzoltó egyesület, amelyek tevékenységükhöz minden segítséget megkapnak a hivatásosaktól.
Mint a parancsnok elmondta, tűzoltó az lehet, aki érettségizett, vagy valamilyen szakmunkás vizsgát tett. A jelentkezők először fizikai alkalmassági vizsgán esnek át, azt követően mehetnek orvosi vizsgálatra. Ha ott is mindent rendben találnak, következik a pszichológiai alkalmassági vizsga. Utána kezdődhet a kiképzés azok számára, akik minden szűrőn átjutottak. Akinek az is sikerült, felöltheti az egyenruhát.
A tűzoltók 24-48 órás beosztásban teljesítenek szolgálatot, reggel 7 órától másnap reggel 7.15-ig tart a munkanap, amit 48 óra pihenőidő követ. Ez a családosoknál a társ napjának a szervezésére is kihat, ugyanis ezen a napon neki kell mennie a gyermekért, vagy a háztartást egyedül ellátnia. Szabadnapján van, aki eredeti szakmájában vállal feladatot, de a tapasztalat az, hogy a családosok inkább szeretteikkel együtt töltik az időt.
A munkahelyen töltött idő reggel eligazítással kezdődik. Utána, ha nincs riasztás, oktatással, a laktanya és az eszközök javításával, vagy gyakorlattal telik az idő. A tűzoltóknak számítaniuk kell arra, hogy bármikor riaszthatják őket, és akkor 2 percen belül el kell hagyniuk a laktanyát. A szirénázva vonulás veszélyeket is rejt magában. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a többi közlekedő lemondott-e az elsőbbségéről, lehúzódott-e, a járdáról egy kisgyermek, vagy gyalogos nem lép-e a kocsi elé. Állandó feszültség az életük.
Amíg a helyszínre érkeznek a híradóstól igyekeznek minél több információt begyűjteni, hogy már időben eldönthessék, mit és hogyan tesznek majd. Ezért fontos a folyamatos gyakorlás és a pontosság. A helyszínen, amikor ég egy épület, vagy éppen egy mentő várja, hogy a súlyos sérültet kiszabadítsák a roncsok közül, minden másodperc számít, azonnal meg kell találni minden szükséges eszközt. A tűzoltók munkája a folyamatos veszélyről szól, ezért fontos, hogy összeszokott, egymást segítő csapatként dolgozzanak.
– Mi nem munkának, hanem hivatásnak tartjuk mindezt – tette hozzá Bárány Gábor. – Mi nem a munkahelyünkre jövünk be, hanem a második otthonunkba érkezünk szolgálatba, barátok, bajtársak közé. Megértjük és tiszteljük egymást, jó a hangulat. Tudjuk, bármikor bárki bajba kerül számíthat a többiek segítségére. Ezt csak így lehet eredményesen csinálni. Emberéletek függnek attól, hogyan tudunk együtt dolgozni. Akik ezt a pályát választják, azokban biztosan fellelhető ez az érzés. Ez az, ami a pályán tart bennünket. Nálunk főnöknek lenni is más, mint egy másik munkahelyen. Fontos, hogy a társai bízzanak benne, valóban ő legyen a legnagyobb tudású, és tudja motiválni a többieket, tudjon bánni az emberekkel. Nem játszhatja a főnököt, mert egy vészhelyzetben a többiekre van utalva. A csapatmunka itt szó szerint élet-halál kérdése. Mi teszi vonzóvá ezt a hivatást? Mindenkinél más. Szerintem a társadalmi megbecsültség a legfontosabb. A társadalom felnéz a tűzoltókra, és ez jó érzés.
Bárány Gábor a középiskola befejezését követően kezdte el saját útját keresni, amikor az egyik rokona javasolta neki, hogy menjen el tűzoltónak. Megtetszett az ötlet. Már 20 éves volt, választania kellett. Azóta már elvégezte a tűzvédelmi műszaki főiskolát is. Az állományon belül lehetőség van a szakmai fejlődésre és a tanulásra.
A hivatásosok munkájának sikeréhez nagyban hozzájárulnak az önkéntes tűzoltók az adott településről érkező jelzéseikkel.
– Tiszteljük azokat az embereket, akik ellenszolgáltatás nélkül, szabadidejükben végzik ezt a tevékenységet. Oktatással segítjük a munkájukat – egészíti ki mondanivalóját az alezredes.
Ajkán és a térségben is egyre erősebbek a szelek és egyre hevesebbek a zivatarok, hirtelen lezúduló csapadékukkal, aminek oka talán a klímaváltozásban keresendő. Az ezek által okozott károk elhárítása egyre több feladatot ad a tűzoltóknak is. A káresemények észlelésekor a 112 központi segélyhívó számon kell megtenni a bejelentést, ahonnan az ügyeletes küldi a helyszínre a segítséget. A bejelentések száma egy nagyobb esőzést követően megnő. A központban döntik el, milyen sorrendben küldik ki az egységet. Ha emberélet van veszélyben, az természetesen nem tűr halasztást. Ha jelzik, hogy végeztek a helyszínen, utána kapják meg a következő címet. A térségben a rosszindulatú hívás nem jellemző, a lakosok felelősen gondolkodnak. Vonuláskor sem akadályozzák a haladásukat, hiszen tudják, lehet hogy életet menteni sietnek.
Leave a Reply