Az ajkai a régió egyetlen fejlődő járása. A dolgozni akarók válogathatnak a munkalehetőségek közül, hangzott el az Együtt esélyegyenlőségért az Ajkai járásban elnevezésű pályázat záró rendezvényén október 29-én a Városházán. Az előadók a leszakadó réteg felzárkóztatásáról szóltak előadásukban.
A városban és környékén alacsony, de jelen van a munkanélküliség. Azok élnek közfoglalkoztatásból, akik alacsony képzettségük, valamely kompetencia hiánya, egészségi állapotuk miatt kiestek a munkaerőpiacról, vagy nem is akarnak dolgozni. A közfoglalkoztatás az állástalanoknak átmenetileg megfelelő jövedelemszerzési lehetőség, azt azonban nem szabad várni attól, hogy visszavezeti az embereket a munka világába. Az országos tapasztalatok szerint minden huszadik közmunkás tér vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
A résztvevőket Ajka város önkormányzata nevében dr. Jáger László címzetes főjegyző köszöntötte.
Az első előadó, Székely Nóra a Cityplan mérnöki iroda munkatársa a civil szervezetek és a társadalmi összefogás szerepét hangsúlyozta. Elmondta, hogy az oktatásnak és a településrészeken élők alkotta közösségeknek nagy szerepük van a beilleszkedés elősegítésében, a hátrányok leküzdésében.
Kőry László a HRCV régióvezetője előadásában megfogalmazta, hogy toborzáskor a cégek ma már követelményként jelölik meg az írni és olvasni, valamint alapszinten számolni tudást. Az iroda munkatársai először nem értették a kérést, majd megtudták, a munkáltatók találkoznak funkcionális analfabétákkal, akik elvégeztek ugyan néhány osztályt, ismerik a betűket, csak értelmezni nem tudják az olvasottakat. Megtörtént, hogy egy csomagoló üzemben a cédulát hibásan ragasztotta fel a dolgozó. A műszakvezető kérdésére elmondta, hogy nem tudja elolvasni az azokra írottakat. Gyakoribb, hogy a dolgozó nem tud, vagy nem akar beilleszkedni a munkahelyi közösségbe. A közvetítők is találkoznak olyanokkal, akik nem értik, hogy miért kell a betegállományt orvossal igazoltatni, a szabadságot előre egyeztetni a főnökkel, a munkatársakkal. A munkáltatók találkoznak olyan munkavállalókkal is, akik a belépés napján megkapják a drága védőfelszerelést, munkaruhát, néhány napot dolgoznak, majd többet nem mennek, és elérhetetlenné válnak. Ők komoly kárt okoznak a cégeknek. A régióvezető úgy tapasztalja, hogy sokan nincsenek tisztában a kötelességeikkel. Nem értik például, hogy a felmondási időt le kell dolgozni, vagy azzal a munkatárssal is együtt kell működni, akivel nem akarnak, a főnök utasításait pedig be kell tartani. Találkoztak olyan dolgozóval is, aki nem tudta a bruttó és nettó munkabér közötti különbséget, és becsapva érezte magát, amikor megérkezett az első bére. Előfordul olyan is, hogy a jelentkező nem tartja be azt, hogy a gyárban munkaképes állapotban, tisztán és alkoholos befolyásoltságtól mentesen kötelező megjelenni.
Márton Zoltán a Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi szakreferense a belső migrációról és annak társadalmi-gazdasági következményeiről beszélt előadásában. A szakember megfogalmazta, hogy a képzett, motivált munkaerő a szakmai előrelépés és a jobb megélhetés miatt a gazdaságilag fejlettebb területekre vándorol. Korábbi lakhelyétől távol meg kell oldania a lakhatását. Az adott térségben emelkednek az albérletek és az ingatlanok árai, ami az ott élőknek jó. Az elhagyott területeken egyre több üresen álló ingatlan lesz, a nagy kínálat miatt csökkennek az árak, így azok is meg tudják vásárolni azokat, akiknek nem a jobb körülmények a fontosak, hanem az, hogy minél olcsóbban oldják meg a lakhatásukat. Kialakul a szegregáció. A jobb körülmények között élők és a leszakadók lakónegyedei elkülönülnek egymástól, megszakad a két társadalmi réteg között a párbeszéd. A módosabbak a gyermekeiket más, esetleg távolabbi intézménybe íratják, így a következő generációk tagjai sem tudnak egymástól tanulni.
A nehéz életkörülmények, a bizonytalanság az ország jövőjére is kihat. Magyarországon 100 nő 130 gyermeket szül átlagosan, a Londonban élő magyaroknál az arány 100 nőre 216 gyerek. Tehát a hazai alacsony mutató nem a gyerekvállalási kedvet mutatja, hanem azt, hogy a jelenlegi helyzetben nem mernek több gyermeket vállalni. A kint született gyerekek általában még magyar vagy kettős állampolgárok, de nagy a valószínűsége, hogy nem mindenki jön haza felnőtt korában dolgozni. Egy elöregedő társadalom sorsa pedig megpecsételődött.
A fiatal, kisgyermekes nők munkába visszatérését megkönnyíti a rugalmas munkavégzés, amelyre a
városban a Bourns Kft.-nél van lehetőség. A törzsidő, amit a munkahelyen kell tölteni, 9 és 15 óra között van, a többit a dolgozó maga osztja be, és három hónap átlagában meg kell lennie a napi 8 órának, hangzott el a bemutató filmben.
Márton Zoltán előadásában az országon belüli gazdasági migráció hatásait elemezte
Fotó Tisler
Leave a Reply