Csak a méhes álljon ragyogóan, kitárva! – ez volt a mottója Toldi Éva tanár, újságíró előadásának aki Mécs László nemzetösszetartó költészetéről tartott rendhagyó irodalom órát Ajkarendeken.
Maroknyi de annál lelkesebb közönség várta április 9-én a Ajkarendeken a könyvtárszobában Toldi Évát a költészet napja alkalmából. Az előadást Töltl János, az ajkarendeki művelődési-ház vezetője nyitotta meg egy Hamvas Béla verssel. A kivetítőn láthatók voltak Mécs László költői küldetéseinek legemlékezetesebb versrészletei amelyeknek keletkezésről, mondanivalójáról is beszélt Toldi Éva. Majd Mécs László életrajzát ismerhettük meg, amelyből kiderült, hogy a pap-költő a két világháború közötti vallásos líra legnépszerűbb, leghatásosabb egyénisége volt. Verseiben evangéliumi fényt és üzenetet is közvetített. Páratlan volt népszerűsége a kispolgári közönség körében. Pódiumra termett alkatával, zengő hangjával bárhol lépett föl, mindig telt házat vonzott, ő volt a vegetáló, vidéki egyletek megmentője. Kötetei is pillanatok alatt elkeltek. Nyugat-Európába is hívták előadó körútra. Míg Franciaországban jelentős irodalmi sikereket ért el, mindenhol szeretettel és elismeréssel fogadták, addig itthon, bár Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendett, a vezető irodalmi csoportosulások leszólták költészetét. Jól példázza ezt Vas István egyik Mogorva jegyzeteinek megállapítása: – Az igazat megvallva, kimondatlanul is megegyeztünk abban, hogy versei nem tartoznak abba a fogalomba, amit mi költészetnek nevezünk — szólt az írása. De nemcsak Mécs Lászlót, hanem a közönségét is bírálták a hazai költök. Azért szerencsére voltak olyanok is, akik kiálltak a szapulók ellen. Erdélyben Reményik Sándor is tollat ragadott, hogy szellemi, lelki társát védelmébe vegye. Verset írt Illyés Gyulához is, aki igencsak keményen kritizálta a költőt – hallhattuk az előadásban.
Toldi Éva a műsorba sikeresen bevonta a jelenlévőket is; Töltl János, György Zoltán, Györgyné Kollár Gabriella, Csóka Nándorné és Rainiss Andrea olvasta fel a pap-költő egy-egy veresének a részletét. A kétórás előadás kötetlen beszélgetéssel ért véget, és joggal vetődött fel egy helyes kérdés: hol van Mécs László helye a mai magyar irodalomban?
Leave a Reply