A fiatalabb korosztály mellett számos ötvenen túli nosztalgiázni vágyó színházbarát várta érdeklődéssel a Bohumil Hrabal által írt Sörgyári capriccio című vígjátékot, a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében március 17-én.
A darabot sokan ismerték az Oscar-díjas (1967) Jiri Menzel által, aki 1980-ban filmesítette meg és hódította meg vele a filmszínházakat. A hazánkban is dolgozó színész és rendező a cseh kultúra nagykövetének tekinthető, 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal kitüntetést.
Hrabal műve a Sörgyári capriccio a 1920-as évek cseh kisvárosát keltette életre a Veres 1 Színház előadásában. A mindenre nyitott és a színészettel is kacérkodó csinos Maryska és a konzervatív férje, Francin vívódással teli házassága rávilágít arra, hogy a párkapcsolatban nem lehetnek önző egyéniségek, mégis élik a saját életüket, amely hódításoktól sem mentes. Ezt az évek óta tartó „idillt” csupán a harsány rokon Pepin töri meg, aki szöges ellentéte Francinnak és ez komikus helyzetek sorát szüli, hiszen Maryskával remek összhangban vannak. Ebben a játékban részt vesz a város apraja, nagyja, ahol más nem is játszhatná a főszerepet, mint az aranyló sör, a nemzeti ital, amely megélhetést ad, felvidít, elkábít, keményebb itallal együtt pedig fájdalmas. Szinte megéhezik a néző, amikor a disznót feldolgozzák és a jobbnál jobb húsokat társítják a knédlivel. A darabból kitűnik, hogy a magyarok és a csehek életében a közös többszörös az étel és az ital – a jólét!
A darabban remek alakítást láthatott a nagyérdemű Földes Esztertől Maryska szerepében és Kerekes József Jászai Mari-díjas színésztől, aki Pepint alakította. Szokatlan megoldást alkalmazott a rendező Schlanger András a díszletek gyakori mozgatásában, amikor az ágy pillanatok alatt kerítéssé alakult át, vagy a kettős létra magasodó gyárkéménnyé változott.
A rendezés és Hrabal erénye, hogy mire lankadni kezdene a figyelem egy mulatságos élethelyzet újra a cseh kisvárosba röpíti a színházlátogatót.
Leave a Reply