Minden mentés más és más, nincs két egyforma alkalom. Van, amikor nem tudjuk a bajtársakkal eldönteni, hogy sírjunk, vagy nevessünk az adott szituáció láttán, de olyanok is akadnak, amelyeket örökre elfelejtenénk, mégis belénk égnek – fogalmazott Imre Sándor mentőtiszt, az Ajkai Mentőállomás emblematikus figurája, aki június 21-én Egészségügyért díszoklevél kitüntetésben részesült Ajka Város Önkormányzatának képviselő-testületétől több évtizeden át nagy elhivatottsággal végzett, kiemelkedő színvonalú szakmai munkájáért. Az elismerés szolgált apropóként a mostani interjúhoz.
A mentőssel sok évvel ezelőtt, egy nehéz szituációban találkoztam először, de maga volt a megtestesült nyugalom, ami erőt adott a helyzet kezeléséhez. Persze erre ő feltehetőleg nem is emlékszik, hiszen nap, mint nap számtalan hívás fut be, ahol segítségre van szükség. Később több újraélesztés világnapi rendezvényen is beszélgettünk, amelyek rávilágítottak, hogy Sándor egy jó kedélyű férfi, munkáját pedig önzetlen odaadással végzi. Bár ezt a hivatást máshogy nem is lehet szerintem. Ő úgy fogalmazott, hogy elfogadható színvonalon, de azért valljuk be, több ez annál, hiszen többször elismerték már szakmai tevékenységét.
Imre Sándor 1971-ben született Sümegen, itt is érettségizett 1989-ben. Az Országos Mentőszolgálathoz 1991 nyarán lépett be, az ajkai mentőállomáson kezdte meg szolgálatát. 1992-ben Sümegre került, de 1996-ban visszatért Ajkára, és immár 26 éve látja el feladatát az ajkai állomás kötelékében. Végigjárta a ranglétrát: mentőápolói, majd mentőszakápolói képesítés után mentőtiszti diplomát szerzett 2005-ben, így 2006-tól kivonuló mentőtisztként dolgozik. 2012-ben a devecseri iszapkatasztrófa kapcsán Astellas-díjban részesült, “Az év egészségügyi szakdolgozója, helyszíni sürgősségi ellátás” kategóriában. 2019-től látja el az Ajka és Térsége Mentésügyéért Alapítvány elnöki teendőit, eszközbeszerzési projektek valósultak meg, utcai újraélesztési bemutatókat szervezett meg. A koronavírusos időszakban számos fertőzött beteget látott el, akárcsak bajtársai. Segített megszervezni a mintavételi pontokat, ahol teszteléseket is ellátott. Részt vett az önkormányzat által szervezett koronavírus-tesztelési akcióban is. Sikerült jó kapcsolatot kialakítania az ajkai önkormányzat vezetőivel, a helyi cégekkel, megismertetni a mentőmunka rejtelmeit és támogatókat gyűjteni az alapítvány célkitűzéseihez. Az Ajkai Mentőállomáson kollégái nagyon büszkék bajtársukra és bíznak benne, hogy még sokáig öregbíti Ajka város és a mentőszolgálat hírnevét.
Munkáról, egészségkultúráról, hobbiról kérdeztem.
Mit nyújt Önnek a szakma, hiszen 30 esztendeje dolgozik a mentők kötelékében, amit a Mentők napján Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója oklevéllel is jutalmazott.
– Örülök neki, hogy az egészségügyben jelen lévő nehézségek ellenére sem adtam fel és még mindig a szakmában vagyok. Sokat ad. Büszke vagyok arra is, hogy mentőápolóból, mentőszakápoló, majd mentőtiszt lettem és végig tudtam ezt a ranglétrát járni és talán elfogadható szinten is tudom csinálni. Az elmúlt években Kálmán Endre segítségével sikerült létrehoznunk az Ajka és Térsége Mentésügyéért Alapítványt, ezt szintén hatalmas dolognak tartom, hiszen általa a mentőállomás életét kicsit ki tudjuk nyitni a lakosság és a város felé. Ennek köszönhetően egyre többen megismernek bennünket és a munkánkat is, nem csak a betegek, akikkel kapcsolatba kerülünk.
Az elmúlt két évben a covid-járvány is sokat hozzátett a mentőszolgálat munkatársainak ismertségéhez, hiszen a társadalom fókuszpontjába került a szakma…
– Így igaz. A covid ideje alatt elég nagy teher hárult az Országos Mentőszolgálatra és a bajtársakra. Sokszorosan részesei voltunk mindennek, ami ebben az időben történt. Szállítottunk covidos betegeket, intézmények között lélegeztetett covidbetegeket is, nem is keveset, teszteltünk, fertőtlenítettünk, helyszínekre beöltözve vonultunk és egy kicsit átvettük az alapellátás feladatait is, hiszen a rendelők bezártak. Mentálisan és fizikálisan se volt egyszerű, de talán most már influenza-szintűre enyhül a járvány.
Mi volt a legemlékezetesebb, legviccesebb és megrázóbb esete?
– Pályafutásom alatt 4-5 gyermek is született nálam. A legemlékezetesebb egy olyan szülés levezetése volt Acsay főorvossal, ahol a gyermek magzatburokban érkezett a világra, így utólag kellett burkot repesztenünk és ellátnunk a picit. Ez igazi szakmai kihívás volt, hiszen nem gyakori az ilyesmi. Vicces dolgok sokszor történnek velünk, de ezeket inkább nem hoznám nyilvánosságra. Sajnos sokszor akadnak olyan helyzetek is, amikor az ember nem tudja, hogy sírjon, vagy nevessen az adott mentés során, mivel finoman fogalmazva az egészségtudatosság és egészségkultúra nincs a maximumon. Amit elég sokáig hordozunk magunkba és belénk ég, az a tragikus kimenetelű esetek feldolgozása. Főleg, ahol például egy kiskorún nem tudunk segíteni, vagy ahol látjuk, hogy értelmetlen tragédia történt, melyet egy kis odafigyeléssel akár meg is előzhettek volna.
Említette, hogy sokszor az egészségtudatosságon lenne mit javítani. Hogy képzeli el mindezt?
– Az egészségkultúra kialakítása már gyermekkorban el kellene, hogy kezdődjön játékokkal, oktatással. Az alapítvány elnökeként ezt is fontos célomnak érzem, hogy erre felhívjuk a kollégákkal a lakosság és az oktatási-nevelési intézmények figyelmét. Vezessük be a gyermekeket abba, hogy mikor mit kell csinálni és ne felejtsük el megtanítani őket, hogy baj esetén hogyan tudnak segítséget hívni. Ha ezt sikerül átültetni a gyakorlatba, akkor idővel kevesebben fognak meghalni a 21. században apróságoknak tűnő hiányok miatt. Az oktatások kivitele az utcára jó iránynak tűnik, ugyanis a rendezvényeinkre egyre többen jönnek, érdeklődnek, próbálkoznak az általunk mutatott alapismeretekkel.
Ha éppen nem dolgozik, mivel töltődik a szabadnapokon?
– Motorozom. Ez kikapcsol. Az Ajkai Motoros Egyesület tagja vagyok, ahol vezetett túrákon veszünk részt, beszélgetünk, jó társaság verődött össze az évek során. Tudom, hogy ez a sportág nem veszélytelen, de nem vagyok egy száguldós típus. Vagy ha elvonulnék egy kicsit, akkor olvasni szoktam.
Mentőzés, alapítványi feladatok ellátása, motorozás és a család. Gondolom más már nem nagyon fér az idejébe.
– Jól látja. A mostani beszélgetésre is egy hosszú túlóra után sikerült sort keríteni…
Szerkesztőségünk gratulál az elismeréshez!
Ajka Város Önkormányzatának képviselő-testülete „Egészségügyért” díszoklevél kitüntetést alapított azzal a céllal, hogy elismerésben részesítse azokat a személyeket és közösségeket, akik a város egészségügyi ellátása érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki, hatékonyan tevékenykednek egészségvédelem területén, aktívan működnek közre a gyógyító-megelőző munkában.
Szántó Renáta
Leave a Reply