Az emberi tevékenység káros hatása a légkörre az egyes kémiai összetevők változása alapján kimutatható. 1750 óta drasztikusan megnőtt a légkörben a szén-dioxid (+46%), a kén-dioxid (+300%), a metán (+250%) koncentrációja, miközben az oxigén, az ózon mennyisége csökkentést mutat.
A föld hőmérséklete napról napra növekszik, ami a globális felmelegedést, az ózonréteg kimerülését okozza. Az országos átlaghőmérséklet múlt század eleje óta tapasztalt 1,23°C-os mértékű emelkedése jelentősen meghaladja a globális változás becsült mértékét 1901 és 2018 évek közötti időszakot tekintve.
Az ózonréteg csökkenése az emberi tevékenység eredményének köszönhető, melynek káros hatásait a szó szoros értelmében a saját bőrünkön érzékelünk. Egyre több az extrém UV sugárzásos napok száma Magyarországon. A kutatások már hosszú évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy a káros UV sugárzás hozzájárul a bőrrák kialakulásához. A statisztikai adatok szerint 2004 és 2014 között megduplázódott a melanomás betegek száma, mely a 25-35 év közötti nők körében vezető halálokként szerepel. Hazánk vezeti a rák miatti halálozási statisztikát Európában, és népbetegséggé vált a bőrrák, valamint a következményeként kialakuló áttétek. A fényérzékenység, szürkehályog, immunrendszerre kifejtett káros hatás is egyre gyakoribb. A betegségekkel arányosan következik az egészségügyi ellátó rendszer további terhelése.
Az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok miatt az átlagosnál 16 százalékkal többen haltak meg az Európai Unióban 2022. júliusban, egyben ez volt az eddig feljegyzett legmagasabb halálozás ebben az évben – derült ki az Eurostat által közzétett jelentésből. A hőhullámok miatti rosszullétek plusz terhet jelentettek hazánk amúgy is óriási szakemberhiánnyal küzdő egészségügyi rendszerére, a rosszullétek miatt a mentők futásidejének megnövekedésére, az ügyeletek, sürgősségi betegellátó osztályok betegforgalmára.
A hőmérséklet változása új károsítók és kórokozók megjelenését eredményezi, amely egyértelműen érezteti kedvezőtlen hatásait a lakosság, valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területein is. A vegetációs időszak meghosszabbodása, miközben a csapadék kedvezőtlen irányba változik, szintúgy nem kívánatos hatásokat fejt ki. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon.
Ugyancsak az éghajlatváltozás negatív velejárója a természetes ökoszisztémák megváltozása, az invazív fajok térhódítása. A hazai erdőkben elsősorban az őshonos fafajok pusztulása, ezáltal az erdőterület, a CO2 tároló és nyelő kapacitás csökkenése, szénkibocsátás (kedvezőtlen életkörülmények és károsítások miatt) az erdőgazdálkodás, turizmus, gazdaság szektorokban okoz problémát.
A tavasz közepén jelentkező fagyos hetek óriási kárt okozhatnak a természetben. Az éghajlati jelenség oka, hogy csökken a hőmérsékletkülönbség az Arktisz és a mediterrán éghajlat között. Azon túl, hogy miközben április elején bekopogtat a tavasz és pólóban túrázunk, majd egy hétre rá viharos szél kíséretében olyan hideg az idő, hogy újra sapkában-sálban járunk, a mezőgazdaságban is károkat okoz a fagy, melynek hatásaival – a termelők mellett – fogyasztóként az élelmiszerek árának drágulásánál szembesülünk.
Az állattartó épületek energiafelhasználásában legnagyobb szerepet az istállóklíma játssza, melynek alakításában a hazai éghajlati viszonyaink között legjelentősebb tényező az épületek fűtése és hűtése. A meleg levegő hűtéséhez növekszik a villamosenergia-szükséglet, amelyet szintúgy egyénileg érzékelünk. Legfontosabb azonban a felelős állattartás, kedvenceink megfelelő itatása, hűtése, ugyanis azok számára is veszélyes a nagy meleg!
Az éghajlati paraméterek közül a csapadék változásának hatásait is érzékeljük egyénenként. Kevesebb napon hullik csapadék, nőtt az aszályhajlam. A heves csapadékesemények száma emelkedett, hiszen a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában éri el a felszínt. Az időjárás miatt egyre kockázatosabb a termelés. Az aszály veszélye idén is fennáll a globális felmelegedés miatt, az enyhe tél miatt pedig elfagyhat a termés, ha még jön egy áprilisi fagy. Az aszály okozta károk megjelennek az élelmiszerárakban, tehát egyénenként érezteti hatását a kiadásainkban és az ország GDP-jében is.
„A mezőgazdasági öntözés teljes hiánya óriási sebe a gazdaságnak. 1.3 millió hektárról jelentettek a gazdák aszálykárt. A teljes megművelt területnek csak a 4%-án készültünk fel az öntözésre és ennek is csak kicsivel több, mint a felét öntözzük. 2010-2022 között átlagosan évente a GDP 0,6 %-át veszítettük el azért, mert nem öntözünk, miközben vízben gazdag ország vagyunk. A gazdaságtörténet példátlannak fogja találni azt a hibát, hogy egy részben agrár ország nem él az öntözés lehetőségével. Évi 200-400 milliárd Forintot veszítettünk az elmúlt 12 évben azért, mert nem öntözünk.” – Matolcsy György 2022.
A csapadékintenzitás változása, a villámárvizek a lakosság, mezőgazdaság, a viharkárok gyarapodása az épített környezet, energetika, mezőgazdaság körében okoz gondokat, a nagyhozamú, hirtelen esők az épített környezetre, épületekre, úthálózatra jelentenek veszélyt.
A folyók átlagos évi lefolyásának megváltozása, mely szerint nyáron csökken (vízhiány), télen nő (árvíz) az energetika szektorban, a lakosság körében és mezőgazdaságban is érezteti hatását. Ugyancsak egyre több problémát okoz, hogy a nagy tavak vízmérlege és ezáltal a vízminősége is romlik, mely főként a turizmust és a halgazdálkodást érinti negatívan.
A felszín alatti vízkészletek változása minden területre, a mindennapi életünkre hatást gyakorol.
Nem feledkezhetünk meg a felhőzet és globálsugárzás változásáról sem, mely a napenergia hasznosítás, az energetika szempontjából kiemelt jelentőségű.
A légkör szennyezés, a szennyezettség is mindennapos hatással bír az éghajlatra, ezáltal az életünkre és az egészségünkre.
A szén természetes körforgásának nem része az, amit az üledékes kőzetekből kitermelünk (pl. olaj), majd elégetünk. A fosszilis energiahordozók felhasználásával a szén körforgása megszakad, ugyanis az ezáltal keletkezett szén-dioxid a légkörben marad. A fotoszintézissel ellentétben ez egyirányú folyamat, azaz az így keletkezett szén-dioxidból nem lesz újból oxigén.
A kéntartalmú tüzelőanyagok, főleg kőszén elégetése során kén-dioxid jut a levegőbe az erőművekből, ipari létesítményekből és háztartásokból. A kén-dioxid egyesül a levegő víztartalmával, az így keletkező kénessav a csapadékvízzel savas esőt képez. Ennek következménye, hogy a talaj és az élővizek kémhatása savas irányba tolódik el, ami sok élőlény számára elviselhetetlen. Különösen a fenyők reagálnak érzékenyen a savas esőkre. A savas csapadék kialakulásában a nitrogén-oxidoknak is szerepük van, melyek többnyire a gépjárművek kipufogógázaival jutnak a levegőbe. A gépjárművek a szén-dioxidon kívül nitrogén-oxidokat, a benzinüzemű motorok szénhidrogéneket és szén-monoxidot, a dízelmotorok pedig kormot bocsátanak ki. A szén-monoxid a vörösvérsejtek hemoglobinjához kötődve gátolja a vér oxigénszállítását, és így a szövetek oxigénellátását is korlátozza, a nitrogén-oxidok pedig károsítják a légzőszerveket. A korom szövetkárosító és rákkeltő anyagokat tartalmaz, a légutakban megtapadva csökkentik a légzőfelületet. A gépjárművekből távozó égéstermékek hatására napsütéses időben a talaj közelében ózon is képződik, ami roncsolja a növényi sejteket, a fotoszintézis csökkentésén keresztül levélelhalást okoz, valamint az emberi nyálkahártyát és a légutakat is károsítja.
Lózungok helyett valóság!
Elmondható tehát, hogy valamennyi éghajlati paraméter közvetlen problémát okoz az ökoszisztémában, a mindennapi életünkben, az egészségünkben, közvetve az egészségügyi ellátó rendszerben és annak finanszírozásában, ami pedig a döntéshozók számára okoz újabb megoldandó problémákat, így ideje lenne cselekedni.
Megoldást csak az hozhat, ha a struccpolitika, mellébeszélés helyett kimondjuk a valóságot, hiszen a gyógyulás első lépése a diagnózis felállítása és a betegséggel történő szembenézés.
Az egyéni felelősségvállalás mindenkit érint, de a legnagyobb felelősség a döntéshozókat terheli.
A gyermekeink jövője a tét!
VB
Leave a Reply