A zene és az irodalom kapcsolatát mutatta be az a különleges előadás, melyet a Filharmónia Magyarország, a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár és a Fesztivál Akadémia Budapest közös szervezésében láthatott a közönség március 26-án este, a Gálakoncert színészlegendákkal címet viselő produkcióban.
A műsor első felében Igor Stravinsky a 20. század egyik legnagyobb hatású komponistájának „játékra és táncra írott elbeszélése”, A katona története, különleges szereposztásban és koncepció szerint került színre. Az előadást Ascher Tamás rendezte, Molnár Piroska volt a mesélő, az egyes szerepekben Bezerédi Zoltánt, ifj. Vidnyánszky Attilát és Kelemen Hannát láthattuk; majd a koncert második felében Antonio Vivaldi: A négy évszak című concertója csendült fel.
És hogy hogyan kerül egymás mellé egy 20. századi és egy barokk darab? A válasz nagyon egyszerű. Ez a két remekmű egy központi hangszer köré épül, ami a hegedű. A Stravinszky műben a hegedű meg is szólal, valamint központi figurája a történetnek, ami arról szól, hogy minden ember valamikor csak szembe kerül azzal, hogy eladja-e, vagy mennyire, vagy hogyan a lelkét a patásnak, az ördögnek; és a hegedű, mint hatalmas nagy erő jelenik meg a műben. Ez bebizonyosodik a Vivaldi darab esetében is, ahol kiderül, hogy valóban mekkora ereje van a hegedűnek, a gyógyító hegedűnek, illetve egyáltalán a zene erejének, fogalmazott a Stravinszky mű karmestere Kelemen Barnabás, Kossuth- és Liszt- díjas hegedűművész, aki feleségével Kokas Katalin, Liszt –díjas Érdemes művésszel együtt a Fesztivál Akadémia Budapest alapítója és művészeti vezetője. Kelemen Barnabás dirigensként nem csak a zenészeket irányította, hanem a színészeket is, köztük lányát, Kelemen Hannát, aki a királylány szerepét játszotta, a glazgow-i színiakadémia növendékeként.
Az előadás második részének kezdetén egy olyan meglepetés darab is elhangzott, ami nem szerepelt a programfüzetben. Nevezetesen Bartók Béla hegedűre írt szólószonátájának harmadik és negyedik tétele, melyet a művészcsalád egy másik ifjú tehetsége: a mindössze 16 esztendős Kelemen Gáspár adott elő. Ez a mű a 20. század egyik legjelentősebb szóló vonós hangszerre írt kompozíciója, Bartók utolsó befejezett alkotása Yehudi Menuhin megrendelésére készült 1944-ben. A fiatal hegedűs Londonban, a híres Menuhin Scoolban tanul, illetve az előadást megelőző napon, március 25-én volt Bartók születésnapja, innen a kapcsolódás; fogalmazott a szerény, rendkívül tehetségesebb muzsikus növendék. Előadása teljesen magával ragadta a közönséget, akik vastapssal jutalmazták a virtuóz és érzelmekkel teli muzsikát.
Bartók műve után következett a sokak által várt híres concerto, melyben a szólót Kokas Katalin hegedűművész játszotta. Az előadás érdekessége volt, hogy a zeneszerző egy-egy szonettet is írt a hegedűversenyhez, majd a partitúra megfelelő helyeire illesztette be őket, melyeket a sokoldalú művészcsalád tagja, Kelemen Hanna tolmácsolásában hallhatott a közönség. A nagy sikerű barokk zenemű a koncertszínpadok egyik legnépszerűbb műveként maradandó zenei élményt nyújtott nem csak a komolyzene kedvelőinek. A darabot előadó zenészek mindannyian a Fesztivál Akadémia Budapest –FAB Ensemble – tagjai: Kelemen Barnabás (hegedű), Kokas Katalin (hegedű), Kelemen Gáspár (hegedű), Soós Előd (brácsa), Fenyő László (cselló), Puporka Jenő (nagybőgő), Dinyés Soma (csemballó), Klenyán Csaba (klarinét), Benkócs Tamás (fagott), Horváth Bence (trombita), Káip Róbert (harsona), Joó Szabolcs (ütőhangszerek).
NéNo
Fotó: Gyarmati
Leave a Reply